A Szlovák Köztársaság Főkonzulátusa a Szlovák Köztársaság Alkotmányának ünnepe alkalmából a Fiumében megrendezett hagyományos fogadásán Štefan Daňo, a Szlovák Köztársaság főkonzulja mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta az alapdokumentumot, s kiemelte, hogy 1992. szeptember elseje óta ünnep ez a nap, Szlovákia alaptörvényének elfogadásának dátuma. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Metod Špaček nagykövet helyettes, Vantara Gyula polgármester, a pártok, a kulturális, a civil és az egyéb szervezetek képviselői.

A húsz évvel ezelőtt elfogadott alkotmány hatályba lépése után 1993. január 1-jén jött létre a független Szlovák Köztársaság. Békéscsabán kettős ünnep volt ez a szlovákság számára, hiszen tizenegy éve, szeptemberben nyitotta meg kapuit a szlovák főkonzulátus: Orbán Viktor és az akkori szlovák miniszterelnök, Mikuláš Dzurinda jelenlétében.Fuzik János és Štefan Daňo - a képre kattintva megtekintheti galériánkat (fotó: Such Tamás)

Mint emlékezetes, a konzuli hivatal 2001. szeptember elsején nyitotta meg kapuit a Derkovits sori impozáns épületben. E jeles alkalmak megkoszorúzásaként a hagyományos fogadás után koncerttel ajándékozta meg a komolyzene kedvelőit a Békéscsabán tevékenykedő főkonzul.

Az evangélikus nagytemplomban a neves Kassai Állami Filharmonikus Zenekar – Štátna Filharmónia Košice lépett fel StanislavVavřínek karmester vezetésével. Az 1968-ban alakult zenekar olyan világhírű művészekkel szerepelt már, mint Kocsis Zoltán, Luciano Pavarotti, Plácido Domingo, José Carreras. Mintegy százhatvan CD-t jelentettek meg, felvételeik kaphatóak az egész világon. Az ünnepi hangversenyen többek közt Podprocký, Dittersdorf, Dvořák művek csendültek fel.

Vándor Andrea

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Štefan Daňo főkonzul ünnepi beszédét:

Tisztelt Vendégek,
Kedves hölgyeim, tisztelt uraim!

Engedjék meg, hogy üdvözöljem Önöket a Szlovák Köztársaság állami ünnepe az Alkotmány ünnepe alkalmából és szívélyesen köszöntsem mindannyiukat, akik elfogadták meghívásomat erre az ünnepre.

Az Alkotmány napja 1992. szeptember elseje óta a szuverén Szlovák Köztársaság legfontosabb alaptörvényének ünnepe, amelyre modern államiságunk, bel és külpolitikánk épül. Az Alkotmány elfogadása 20 évvel ezelőtt a globális és európai változások turbulens korszakában Szlovákia polgárainak demokratikusan kinyilvánított akaratának kifejeződése volt.

Már két évtizede a Szlovák Köztársaság Alkotmányának elfogadása óta ez a nap ünnep, amelyen egyrészt ennek az alkotmányozási aktusnak a fontosságát emeljük ki, egyúttal azonban hangsúlyozzuk ennek a dokumentumnak a társadalmi életünkben betöltött jelentőségét, szerepét a társadalmi viszonyok, alkotmányos jogok és kötelességek szabályozását államunkban. A szlovák parlament általi elfogadása a Szlovák Köztársaság megalakulásának és eddigi fejlődésének jelentős mérföldköve.

A Szlovák Köztársaság Alkotmánya korszerű, modern dokumentum, alapjait a nemzeti és polgári értékrend, elv képezi, világosan deklarálja, hogy a hatalom a néptől ered és a népet szolgálja. Tekintet nélkül nemzetiségre, hitvallásra, fajra, műveltségre, politikai vagy más gondolkodásmódra. Ebben van igazi értelme, ugyanis az Alkotmány elfogadásával a szlovák nemzet, együtt a Szlovákia területén élő nemzetiségekkel, vagyis a Szlovák Köztársaság polgárai kinyilvánították szándékukat együtt élni egy a demokratikus, szuverén jogállamban a Szlovák Köztársaságban.

Az Alkotmány 20 éve olyan korszak amelyben a Szlovák Köztársaság, mint nemzetközi jogi alany az államok demokratikus közösségének szilárd tagja lett, az Európai Úniónak és a NATO-nak, és a V 4 tagállamai közül elsőként teljesítette a közös európai fizetőeszköz bevezetésének feltételeit.

Ma, húsz év multán a Szlovák Köztársaság Alkotmányának létezése nyilvánvalóan deklarálja életképességét és összehasonlíthatóságát más demokratikus államok alkotmányával. „Az Alkotmányt mi annak idején nem kigondoltuk, mi annak idején érettekké váltunk rá. Megerősítettük vele önmagunkat, a magunk mögött hagyott utat, de főleg az előttünk álló utat. Hála neki belenézhetünk a visszapillantó tükörbe, és tervezhetjük a jövőt, mert Alkotmányunk tökéletességének mércéje nem a változatlansága, hanem a gyakorlati élet igényeinek való megfelelése, ahogy ezt a Szlovák Köztársaság elnöke, Ivan Gašparovič a Szlovák Nemzeti Tanács idei ülésén az Alkotmány Napja alkalmából tartott pozsonyi ünnepségen kijelentette.
Tisztelt Vendégek,
Kedves hölgyeim, tisztelt uraim!

Engedjék meg, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánya elfogadásának a 20. évfordulóján megköszönjem Önöknek a politikai, társadalmi és kulturális élet, a média képviselőinek, akik konzuli kerületünkben, a megyék, városok, községek szintjén nap mint nap tetteikkel hozzájárulnak a fejlődéshez, a szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatok további megerősítéséhez és az itt élő szlovák nemzetiség társadalmi létfeltételeinek javításához, amely nemzetiség nemzedékeken keresztül, 300 éve aktívan bekapcsolódik a Délalföld felvirágoztatásába.

Ebben az összefüggésben, engedjék meg, hogy felidézzem Miroslav Lajčák és Martonyi János külügyminiszter urak nyilatkozatát, akik legutóbbi találkozójukon nagyon találóan jellemezték országaink kapcsolatát, amikor kijelentették, hogy a szlovák-magyar viszony sokkal jobb annál, mint amilyennek tűnik, mert mindkét ország érdekei sokkal erősebbek, fontosabbak, mint a közöttük lévő nézet különbségek. Legyen ez a gondolat inspiráló hatással mindenki számára az országaink között 1995-ben aláírt kölcsönös együttműködésről szóló alapszerződés gyakorlati megvalósításában.

Štefan Daňo, főkonzul

Vážení hostia,
Milé dámy, vážení páni

Dovoľte mi pozdraviť Vás pri príležitosti štátneho sviatku Slovenskej republiky, Dňa Ústavy a privítať všetkých Vás, ktorí ste prijali moje pozvanie na dnešný slávnostný deň.

Deň Ústavy je od l. septembra 1992 sviatkom najdôležitejšieho základného zákona suverénnej Slovenskej republiky, spájajúceho sa s našou modernou štátnosťou, vnútornou i zahraničnou politikou. Jej prijatie bolo výrazom demokraticky prejavenej vôle občanov Slovenska pred dvadsiatimi rokmi, v turbulentnom období globálnych aj európskych zmien.

Už dve desaťročia od schválenia Ústavy Slovenskej republiky, slávime tento deň na zvýraznenie dôležitosti tohto konštitučného aktu, ale aj na zdôraznenie významu, ktorý má tento dokument pre život našej spoločnosti, pre usporiadanie vzťahov, ústavných práv a povinnosti v našom štáte. Jej prijatie slovenským parlamentom bolo významným medzníkom v doterajšom vývoji Slovenskej republiky.

Ústava Slovenskej republiky je moderný dokument postavený na princípe národnom i občianskom, ktorá jasne deklaruje, že štátna moc pochádza od občanov a slúži ľuďom. Bez ohľadu na národnosť, vierovyznanie, rasu, vzdelanie, jazyk, politické, či iné zmýšľanie. V tom je jej zmysel, pretože prijatím Ústavy slovenský národ, spoločne s národnosťami žijúcimi na území Slovenska, teda občania Slovenskej republiky vyjadrili záujem spoločne žiť v demokratickej, zvrchovanej a právnej republike.

Dvadsať rokov Ústavy je obdobie, počas ktorého sa Slovenská republika, ako subjekt medzinárodného práva, stala pevnou súčasťou demokratického spoločenstva štátov, stala sa členom Európskej únie a NATO a bola prvým štátom krajín V4 , ktorá splnila podmienky pre zavedenie spoločnej európskej meny.

Dnes po 20. rokoch existencia Ústavy Slovenskej republiky preukázateľne deklaruje jej životaschopnosť a porovnateľnosť s ústavami iných demokratických štátov. „Ústavu sme si nezmysleli, my sme pre ňu v tom čase dozreli. Potvrdili sme ňou seba, svoju cestu za nami, no najmä pred nami. Vďaka nej sa môžeme pozrieť do spätného zrkadla a projektovať budúcnosť, pretože dokonalosť našej ústavy nemeria sa jej nemennosťou, ale súladom s potrebami praktického života“, ako povedal Ivan Gašparovič, prezident Slovenskej republiky na tohoročnom slávnostnom zasadnutí Národnej rady SR, ktoré sa konalo pri príležitosti Dňa Ústavy v Bratislave.

Vážení hostia,
Milé dámy, vážení páni,

dovoľte mi pri príležitosti 20. výročia Dňa Ústavy Slovenskej republiky sa poďakovať Vám, predstaviteľom politického, spoločenského a kultúrneho života a zástupcom médií, ktorý v našom konzulárnom obvode na úrovní žúp, miest a obcí denno-denne prispievate svojimi činmi k ďalšiemu rozvoju a k upevneniu slovensko-maďarských bilaterálnych vzťahov a k vylepšeniu spoločenských podmienok pre tu žijúcu slovenskú národnosť, ktorá cez svoje pokolenia už 300 rokov aktívne sa zapája do rozkvetu Dolnej Zeme Maďarska.

V tejto súvislosti dovoľte mi pripomenúť vyjadrenie pána Lajčáka a Martonyiho, ministrov zahraničných vecí našich krajín, ktorí na svojom ostatnom stretnutí sa veľmi výstižne vyjadrili k vzťahom našich krajín, keď konštatovali, že slovenské-maďarské vzťahy sú omnoho lepšie, ako sa navonok zdajú, pretože záujmy obidvoch štátov sú oveľa silnejšie, významnejšie, než medzi nimi existujúce názorové rozdiely. Nech táto myšlienka je inšpirujúcou pre každého pri praktickom naplnení Základnej zmlúvy o vzájomnej spolupráce našich krajín, ktorá bola podpísaná v roku 1995.