A közoktatás minőségének javítása, a hatékonyság, eredményesség fokozása céljával indították útra 2009 szeptemberében azt a három megyét összefogó projektet, amelynek zárókonferenciáját március 22-én tartották meg Békéscsabán. A másfél éve konzorciumot létrehozott bajai Újvárosi Általános Művelődési Központ, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, illetve a Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény ÁMK az összefogás értelmében egyközoktatás-fejlesztést támogató hálózatdél-alföldi régióban történő kiépítésére vállalkozott, és most ennek tapasztalatairól, eredményeiről számolt be.

A diákok ünnepi műsorával kezdődött a konferencia

A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.2. keretében véghezvitt projekt lezárása a partnerek, szakmai munkaközösségek vezetői, pedagógusok, igazgatók által biztosított teltház mellett zajlott le.Kónya István, Békés Megye Képviselő-testületének alelnöke magyar szakos pedagógusként gratulált az eredményekhez, köszöntőjébenFarkas Zoltánelnök pedig azt a reményét fejezte ki, miszerint a szakmai munka ezután sem szakad meg, azaz a folyamat vége egyúttal egy új folyamat kezdetét is jelentheti. KésőbbCsizmadia Imreprojektmenedzser vázolta is terveiket: legelőször is a referenciaintézmények országos hálózatának kialakítását, felkészítését szorgalmazó 3.1.7-es számot viselő programban szeretnének részt venni, ez ugyanis azt jelentené, hogy a projekt során referenciaintézményi előminősítést szerzett 87 intézménynek (Békésben 30-an, Csongrádban 31-en, Bács-Kiskunban 26-an vannak) lehetősége lenne a minősített referenciaintézményi cím elnyerésére.

Farkas Zoltán:"A folyamat vége egyúttal egy új folyamat kezdetét is jelentheti"

A kezdetekrőlZávogyán Juditszakmai vezető előadásából tudhattunk meg fontos momentumokat, aki elmondta: első konferenciáikon még csak 5-6 pedagógus vett részt, mára pedig már 100 fős létszám alatt nem maradt rendezvényük: eddig már több mint 3 ezren látogattak el tanácskozásaikra. Az intézményi fejlődés lépcsőfokainak ismertetésekor elmondta: az innovációból lehet a jó gyakorlat, abból a referenciaintézmény, majd abból pedig a fejlesztőműhely. A partnerintézmények aktivitását pedig mi sem mutatja, hogy a projekt végére jó gyakorlatból több mint ötszáz gyűlt össze.

A projekt egyik célja volt, hogy bemutató- és fejlesztő műhelyeket szervezzen, ezeknek témái a kompetencia alapú oktatás, az eredményes módszerek bemutatása, az integráció, az integrációspedagógiairendszer, az információs és kommunikációs technika, a sajátos nevelési igényű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelése, oktatása, a tanórán kívüli tevékenységek. Március 22-én elhangzott: 14 fejlesztőműhelyük van, akik tapasztalataikról a konferencián mindannyian be is számoltak.Fekete Gabriella, az MTA Gyerekszegénység Elleni Program Iroda munkatársa például kitért rá: mentorokként ők voltak az iskolák pedagógusaihoz a legközelebb, hiszen jártak a tanórákon, beszéltek a tanárokkal, tanítókkal, óvónőkkel, igazgatókkal, szakmai fejlesztéseiknek irányt adtak, és segítő, egyfajta megerősítő szerepkört töltöttek be.

Aprojekt végére jó gyakorlatból több mint ötszáz gyűlt össze

Krajcsovicz Ágnesregionális koordinátor, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. munkatársa saját szubjektív szemszögéből tárta elő projektértékelését. Érzékletes hasonlattal élt, és elmondta: bár aközoktatásjellemzésére gyakran használják a dinoszaurusz-hasonlatot: rálépnek a farkára, és egy óra múlva felüvölt - szerinte azonban az elmúlt másfél év éppen ennek ellenkezőjére példa.

Forrás: Békés Megyei Önkormányzat - G.E.

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet