Békés megyében még ma is több száz ember foglalkozik libatenyésztéssel, pedig az ágazatra korántsem lehet azt mondani, hogy jelen pillanatban a mezőgazdaság „húzószekere" (vajon miért hagyták cserben a gazdákat, ki tehet róla?). Az egyik gyomaendrődi vállalkozó telephelyén jártunk, aki közel három évtizede libatenyésztésből él, vagyis, ahogy fogalmaz: csak élnék, hiszen közel 10 éve csak adósságokat görgetek magam előtt. A média a mezőgazdaság kátyúba ragadt szekerén sokat nem tud mozdítani, ellenben leírhatja, hogy mit látott és tapasztalt a libatépésen. Merő véletlenségből nemcsak a hír6.hu, hanem a Duna TV stábja is a fosztásra voltak kíváncsi. Nem csoda, nem is olyan régen ült el a botrány, a magyar lúdtépést támadta a svéd agrárminiszter és állatvédők is. Utóbb kiderült, hogy a hazai piac számára próbáltak lehetetlen helyzetet teremteni - nem sikerült.

Szóval, a gyomaendrődi gazda elmondta, hogy 4.400 libát, két nap alatt tépett meg 40 ember. A munkát egy nap alatt is el lehetne végezni, de most így alakult a helyzet - tette hozzá. 75 forint plusz áfát fizetek egy libáért, egy „jókezű" napszámos, akár százat is meg tud tépni egy nap, egyébként jellemző, hogy sokszor családok állnak össze és így keresik meg a pénzt - kaptunk egy kis bepillantást a munkába. A tépők közben jókedvűen beszélgettek, arra azért megkértek, ha nem muszáj, ne nagyon fényképezzem az arcukat.

A mezőgazdasági vállalkozó elárulta, hogy az első tépésnél egy szárnyas, ha már 10 dkg tollat ad, akkor az jónak mondható. Kilónként 1200-1400 forintot adnak a piacon nettóban a tollért. Mindig ilyen rendben szokott menni a tépés? - kérdeztük. Szerencsére most jó brigádot fogtam ki, de volt olyan eset, amikor egy óra munka után hazaküldtem a csapatot, olyan borzasztó munkát végeztek - válaszolt a mezőgazdasági szakember, hozzátéve, hogy a gazdától is nagyon sok minden függ, nevezetesen, nem mindegy, milyen takarmányt kap a liba a tépés előtt, hiszen, ha nincs „jó bőrben", akkor a bőre bánja.

Varjú Zoltán