Hírek
2012. Február 07. 07:39, kedd |
Külföld
Forrás: mno.hu/MTI - Fotó: Reuters
Baráti szavak és görög intelmek
Az eurózóna pénzügyi válsága és a görög helyzet volt a legfontosabb téma a Párizsban tartott, 14. közös francia–német kormányülésen.
A kilenc francia és nyolc német miniszter részvételével az Elysée-palotában rendezett kormányülést követő sajtótájékoztatón a két ország vezetője felszólította Görögországot, hogy „tartsa tiszteletben kötelezettségvállalásait”.
„Nincs más választás, az idő sürget, a tárgyalásokat most már be kell fejezni" – mondta Sarkozy. Merkel jelezte, azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ugyanakkor leszögezte: az EU–IMF-megállapodás hiányában Athén nem juthat több pénzügyi segítséghez. A német kancellár arról is beszélt, hogy a görög adósság kamatait egy zárolt számlára kellene utalni annak érdekében, hogy a pénz hosszú távon rendelkezésre álljon.
Görögország jelenleg egyszerre folytat tárgyalásokat a magánhitelezőivel – elsősorban bankokkal – azért, hogy a náluk lévő államadósság egy jelentős részét elengedjék, valamint az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutalapból álló trojkával egy újabb hitelkeretről. Az IMF és az uniós intézmények azonban a megegyezés előfeltételül szabták azt, hogy a bankokkal befejeződjenek a tárgyalások, valamint hogy a görög kormány újabb megszorítási intézkedéseket és reformokat vezessen be. Athénnak márciusig megállapodásra kellene jutnia ahhoz, hogy elkerülje az államcsődöt.
Pártbarátok
A német kancellár egyben politikai támogatásáról biztosította Nicolas Sarkozyt „minden szinten, hiszen baráti pártokhoz” tartoznak.
„Természetes, hogy pártbarátainkat támogatjuk" – fogalmazott Merkel. Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben a francia elnök Németországba utazott támogatni őt, amikor ismételten indult a kancellári székért. „François Hollande (szocialista) jelölt is elment az SPD kongresszusára” – hívta fel a figyelmet a német kancellár, utalva arra, hogy Sarkozy legfőbb riválisa december elején Berlinben járt. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy hajlandó-e a francia baloldali jelölttel találkozni az elnökválasztási kampány alatt.
Miután Németországban számos kritika érte a kancellárt amiatt, hogy a pártatlanság elvét semmibe véve nyíltan támogatásáról biztosította Sarkozyt a választási kampányban – aki egyébként hivatalosan még nem jelentette be, hogy újraindul az elnöki székért –, Berlin jelezte, hogy Merkel nem a kormány vezetőjeként, hanem a CDU elnökeként fejezte ki támogatását.
Inspiráló német modell
„Vállalom ezt a barátságot és ezt a bizalmat” – reagált a francia államfő német kollégája támogatására, és neve említése nélkül elítélte Hollande azon szándékát, hogy májusi megválasztása esetén újra akarja tárgyalni az eurózóna új pénzügyi paktumát.
Sarkozy azokra az ellenzéki bírálatokra is válaszolt, amelyek kifogásolták, hogy mostantól a német modellt kívánja követni: „Ne féltékenykedjünk, mi inspirációt szeretnénk meríteni belőle” – fogalmazott. A németellenes érzések szításától is óva intette politikai ellenfeleit: „nem szabad olyan érzelmekkel játszani, amelyek azokat az időket idézik, melyeket nem szeretnénk többé megtapasztalni”.
A két vezető hasonló tartalmú, a politikai barátságukról szóló televíziós interjúját hétfőn este közvetíti a France 2 francia és ZDF német közszolgálati tévécsatorna.
Stabilitási zóna?
A kétoldalú kapcsolatokat illetően Sarkozy és Merkel megerősítette, hogy közös társasági adót szeretnének bevezetni a két országban, hogy ezzel – a francia elnök szavai szerint – „létrehozzanak egy stabilitási zónát Európában”. Egyben figyelmeztették Oroszországot, amiért Kínával együtt vétót emelt az ENSZ Biztonsági Tanácsában a szíriai rezsimet elítélő határozat ellen. Sarkozy bejelentette, hogy hétfő délután telefonon tárgyal a kérdésről Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel, Merkel pedig arra kérte Moszkvát, hogy mérlegelje vétója következményeit.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 18. 07:49, hétfő | Külföld
Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverekkel
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével - közölték amerikai kormányzati tisztségviselők vezető amerikai médiumokkal.
2024. November 15. 08:06, péntek | Külföld
Kijev tagadja, hogy nukleáris fegyver készítését tervezi
Az ukrán külügyminisztérium tagadta azt a médiában megjelent információt, miszerint Ukrajna saját atombombát készíthetne, amennyiben az Egyesült Államok lecsökkenti a katonai segítség mértékét –
2024. November 14. 07:36, csütörtök | Külföld
Mark Rutte: többet kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna harcképes maradhasson
2024. November 14. 07:33, csütörtök | Külföld
Marco Rubio szenátor lehet az Egyesült Államok új külügyminisztere
Marco Rubio floridai szenátort nevezte meg majdani külügyminisztereként Donald Trump az Egyesült Államok leendő elnöke szerdán.