Dr. Erdész Ádámaz előadást néhány perirat ismertetésével kezdte: az egyik legérdekesebb ügyben a tanú elmondta, hogy őt két, név szerint megnevezett falubeli boszorkány elragadott, sőt arra kényszerítették, a kocsijuk elé fogott hat fekete lovat hajtva éjnek évadján vigye el őket Törökországba. Onnan angliákat - finom angol posztókat - hoztak magukkal.

Május 10-én az Ibsen-bérlet keretében dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója a XVIII. századi boszorkányperekről tartott előadást szép számú közönség előtt

Szolgálatáért kapott a hozott anyagokból és még pénzzel is megjutalmazták. Reggelre kelve azonban se a pénzt, se a posztót nem találta, csak hallásának megromlása emlékeztette a különös utazásra. Ugyanis olyan gyorsan száguldottak, „mint a golyóbis", s a nagy sebességtől bedugult a 24 éves kocsis füle, és a baj a tanúvallomás megtételéig sem múlt el.

A boszorkányképzeteket bemutató hasonló történetek után az előadó vázolta, hogy Könyves Kálmán boszorkányok létét tagadó nevezetes törvénye után Magyarországon milyen események vezettek oda, hogy az 1700-as évek elején több mint 1300 embert fogtak boszorkányság vádjával perbe. Békésben mintegy 50 boszorkánysággal vádolt személy nevét őrizték meg az iratok.

Boszorkányégetés korabeli ábrázoláson

Szó esett a perek lefolyásáról, a korabeli boszorkányhit jellegzetességeiről, a boszorkánysággal vádoltak társadalmi, foglalkozási összetételéről. Kiderült, leggyakrabban az orvoslásban járatos bábáknak, a gyógyfüvekkel gyógyító javasoknak kellett szembenézni a súlyos váddal. Érdekesek voltak azok a részek is, amelyekben arról esett szó, a boszorkánysággal vádoltak miként vélekedtek önmagukról, s egy-egy falu hogyan viszonyult a boszorkánynak tartott személyekhez.

Az előadás Mária Terézia boszorkánypereket eltiltó rendeleteinek ismertetésével zárult.

Forrás: Békés Megyei Levéltár