Városlista
2024. november 23, szombat - Kelemen

Hírek

2012. Február 05. 07:27, vasárnap | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Elhunyt Csurka István

Elhunyt Csurka István

Életének 78. életévében meghalt Csurka István. Az 1934-es születésű írót, dramaturgot és politikust 1956-os forradalom után fél évre internálták.

Később beszervezétk III/III-as ügynöknek, de azt állította, hogy kényszer hatására tette, és sohasem jelentett.

Csurka István 1973-tól 1986-ig a Magyar Nemzet tárcaírójaként munkálkodott, 1981-ben megválasztották a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagjává, majd 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik kezdeményezőjeként tűnt fel a politikai életben. 1989-90-ben a Magyar Fórum főszerkeszője, majd 1991-től a szerkesztőbizottság elnöke és a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója volt - tájékoztatott az Inforádió.

Csurka István, a politikus
1987-ben részt vett az MDF alapításában, majda rendszerváltásban is aktívan. Az MDF-kormány alelnöke volt 1991-től egy évig, majd híres Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című 1992-es Magyar Fórumban megjelent írásával kritizálni kezdte pártját. 1993-ban alulmaradt az elnöki posztért folytatott küzdelemben Antall Józseffel szemben, még ebben az évben az MDF kizárta a pártból.

1993 júniusában a Magyar Út Körök mozgalomból jött létre a Magyar Igazság és Élet Pártja, amely elhíresült radikalista és szélsőjobboldali szemléletéről. Ellenezte a NATO, illetve EU-s csatlakozásunkat. Az elnöklete alatt álló MIÉP (az akkori parlamenti pártok közül egyedül) ellenezte a NATO-ba és az EU-ba való belépést; támogatta a státustörvényt Az USA-t ért terrortámadások után részvétét fejezte ki az áldozatok felett, de rámutatott arra, hogy a terrorcselekmények egyik lehetséges kiváltója éppen az USA politikája. A parlamentben ennek megfelelően nem támogatta a magyar katonák részvételét az Afganisztán elleni hadjáratban. Kezdeményezte Izrael elítélését a palesztinokkal szembeni fellépései miatt. Támadta a Magyar Nemzeti Bank vezetését, mert szerinte Surányi György vezetése idején 'idegen érdekeket' szolgált az intézmény. A MIÉP támogatja a trianoni határok békés revízióját, és erősen elítéli az eddigi magyar kormányok 'nemzetpusztító politikáját', amely szerintük részben a külpolitikában, részben olyan belpolitikai tevékenységben, mint a 'túlzott és teljességgel ellenőrizetlen privatizáció', illetve az abortusz legalizálása, nyilvánul meg.

2006-ban pártja a Jobbikkal közösen indult az országgyűlési választásokon Harmadik Út néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a Parlamentbe (2,3 százalékot értek el). A gyenge eredmény következtében az őszi önkormányzati választásokon a Fővárosi Közgyűlésben 1994 óta meglévő MIÉP jelenlét is elveszett. A párt, a szükséges 20.000 érvényes ajánlószelvény hiányában, a 2009. június 7-én tartott európai parlamenti választáson már elindulni sem tudott. 2012-re a Csurka István vezette MIÉP lényegében eltűnt a politika színpadáról, s tevékenysége döntően publicisztikák írására korlátozódott, amelyek a Magyar Fórumban, 'Csurka István lapjában' jelentek meg hétről-hétre.

Csurka István, az író
Az 1945 utáni drámaíró nemzedék legtermékenyebbjei közé tartozik. Drámaírói munkássága már mennyiségében is jelentős. Tevékenysége igen szerteágazó, ha olyan - részben mellékterméknek, kapcsolódó műfajnak számító - alkotásokat is figyelembe veszünk, mint a hangjátékok, tévéjátékok. Egész írói pályájának - s ezen belül drámáinak - megítélésében nem kevés gondot okoz, hogy művei megírása, illetve megjelenése és előadása között sokszor hosszú évek telnek el. A művek zártrendszerű értékelésében ez természetesen nem játszhat szerepet, a pályaív felrajzolását azonban meglehetősen bonyolulttá teszi. Annál is inkább, mert életművének két kiugró, meghatározó drámája, a Ki lesz a bálanya? és a Deficit sorsa például a következőképpen alakult: az előbbi 1962-ben keletkezett, de csak 1967-ben látott napvilágot a Magvető Almanachjában, s 1969-ben adták elő; utóbbi, több éves várakozás után 1970-ben jelent meg először, de csak az 1979-1980-as színházi évadban adták elő.

Csurka István számára - ha időrendben próbáljuk áttekinteni drámáit - egyre fontosabb és érdekesebb lett saját korosztályának, s ezen belül is az általa legjobban ismert rétegnek, az értelmiségnek a rajza. Ez a rajz azonban nem egyszerű állapotrajz, leírás: Csurka István mindig azt is vizsgálja, hogy kiből milyen körülmények hatására mi lesz. Azaz nem tekint el a személyiségrajztól, az újszerű jellemábrázolástól, miközben arról is beszél, milyen világ veszi körül hőseit. A Szájhős (1964) ennek a drámatípusnak az első változata. Az 1956-hoz nagyon is közeli dráma az egyéni és kollektív felelősségről szól, e korai időszakban még inkább az egyénire helyezve a hangsúlyt.

Bár időben a Szájhőstől távol esnek, a szorosan vett tematikai megosztás szerint rokon művek a Nagytakarítás (1977) és az Eredeti helyszín (1976). Talán legjelnetősebb művei: Ki lesz a bálanya?(1969), a Deficit (1970) és a Versenynap (1977). E három dráma összefoglaló érvényű Csurka István pályáján.

Címkék: Csurka István

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 23. 08:23, szombat | Belföld

Mávinform: helyreállították a pénteken leszakadt felsővezetéket Kelenföldön

Valamennyi vágányt átadtak a vonatforgalom részére Budapesten, a kelenföldi állomáson, miután szombaton hajnalban befejezték a pénteken leszakadt felsővezeték végleges helyreállítását

2024. November 23. 08:22, szombat | Belföld

Orbán Viktor: december 12-én szavazhatják meg Románia és Bulgária schengeni csatlakozását

Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben arról a magyar előterjesztésről, amely Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szól -

2024. November 23. 08:20, szombat | Belföld

Kövér László: lehetőséget kell adni a tehetség és a szorgalom kibontakozásának

Fontos, hogy lehetőséget adjunk a gyerekekben meglévő tehetség és szorgalom kibontakozásának, az ösztöndíjrendszer pedig biztonságot ad tanulmányaikhoz –