A forradalmi események országosan és Békés megyében is szinte azonos módon zajlottak le. Tüntetéssel, felvonulással indultak az események, ahol követelések hangzottak el, majd általában sor került a kommunista jelképek eltávolítására vagy megrongálására is. Majd a népgyűléseken, nagygyűléseken megválasztották a forradalom helyi hatalmi szerveit, a forradalmi bizottságokat. Az 1956-os forradalmi követelések megfogalmazására Békéscsabán október 26-án, Gyulán október 27-én, Orosházán október 29-én került sor. A békéscsabai és gyulai követeléseket ki is nyomtatták, Békéscsabán a 16 pontot, Gyulán a 15, majd a 24 pontot.

Ezekben az országszerte terjedő jelszavakon és követeléseken túl megjelentek az adott településre vonatkozó követelések is. A gyulai 25 pontot például a gyűlésen elhangzott bekiabálások alapján és a már Békéscsabán megjelent pontokat felhasználva állította össze Törzsök Márton.

Milyen követelések fogalmazódtak meg 1956-ban?

Szinte mindegyik követelés tartalmazta következőket: szovjet csapatok azonnali kivonása az ország területéről, a sztálinista politika képviselőinek (Rákosi, Gerő, Hegedűs, Piros, Apró) leváltása, felelősségre vonása, az ÁVH feloszlatása, titkos és szabad választások, szólás és sajtószabadság. Gyakori követelés volt még a Kossuth címer visszaállítása, március 15. és október 24. nemzeti ünneppé való nyilvánítása, a sztrájkjog biztosítása, a bérrendszer reformja, normák eltörlése, egyéni gazdaságokon alapuló új parasztpolitika bevezetése.

Az egyes településekre vonatkozó követelésekben megfogalmazódott a helyi törvénysértésekért felelős személyek felelősségre vonása is. Gyulán a megyei székhely visszahelyezését is követelték. Orosházán a kisiparosokra vonatkozó követelések is helyet kaptak a városi forradalmi tanács 20 pontjában.

E követeléseket akárcsak '48-as szabadságharcban elsodorta a történelem.

Forrás: Sáfár Gyula (Békés Megyei Levéltár)