- 16.500 forint, ennyi a károm, de több is lehetett volna. Azért kerestem fel a hír6 szerkesztőségét, mert szeretném, ha a média is foglalkozna az üggyel, nem csak miattam, hanem azok miatt is, akik szintén károsultak, vagy gondolkodnak azon, hogy pénzt vegyenek fel ettől a cégtől - kezdte mondandóját az a békéscsabai lakos, aki a segítségünket kérte.

- Mi történt tulajdonképpen?

- Még februárban egy apróhirdetésben találtam egy lehetőséget. Az ígéretek szerint két és fél millió forint hitelt kaptam volna, nekem mindössze egy kisebb összeget kellett volna befizetnem, a további részleteket pedig törlesztenem. A cég ügyintézőjével a Csaba Centerben találkoztam, a középkorú nő ott elmagyarázta miről is van szó. Eleinte a cég nevét sem akarta megmondani, napokkal, hetekkel később kiderült a HEP Kft-ről van szó. Azt mondta, 16.500 forintot kell először befizetnem, ezek után tudják majd számomra folyósítani - egy hónapon belül - a kért két és fél milliós hitelt. Később még 132.000 forintot kell majd fizetnem Budapesten.

- Pontosan mennyit fizetett be?

- 16.500 forintot, ez már a munkahelyemen történt, amikor a nő eljött a regisztrációs díjért, illetve a munkáltatói igazolásért.

- Gondolom, a nagyobb összeget már nem fizette be. Miért? Valami gyanús lett?

- A befizetett pénzről semmilyen igazolást nem kaptam. Hiába hívtam az ügyintézőt, ő különböző indokokra hivatkozott, hogy miért nem utalták át a hitelt. Egyre gyanúsabb lett, csak átverésről van szó, ezért én többször titokban hangfelvételt készítettem a beszélgetéseinkről, az egyikből az is kiderül, hogy a nő hamis munkáltatói igazolást is tud szerezni húszezer forintért. A hangfelvételeim bizonyítják azt is, az ügyintéző le akarta tagadni azt, miszerint pénzt adtam neki.

- Írt alá valamilyen papírt?

- Csak a személyes okmányaim fénymásolatát írtam alá. Egyébként a rendőrségen már feljelentést is tettem az ügyben.

A HEP(Hungarian Economy Partners) Kft. tulajdonképpen egy fogyasztói csoportot szervező cég. Az elmúlt időszakban több ilyen jellegű társulás is szerveződött. A nehéz anyagi helyzetben levő, jövedelemigazolással nem rendelkező, azonnali pénzügyi segítségre szoruló embereket, a bankok számára nem hitelképes, „BAR-listás" adósokat, nyugdíjasokat szólítják meg hirdetéseikben. Ezeknél a cégeknél a hagyományos módon jutott hitelezésről nem is beszélhetünk, pénzügyi szolgáltatást nem is nyújthatnak. A fogyasztói csoport tagjai tulajdonképpen egymásnak adnak kölcsön. Mindenki rendszeresen befizet egy bizonyos összeget, majd az így összegyűlt megtakarításból megvásárolják a szerencsés tagnak(előtörlesztés vállalása, sorsolás) az általa kiszemelt terméket. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ezek a csoportok pénzt nem adhatnak, csak vásárlói jogot. Vegyünk egy példát: ha valaki autót szeretne vásárolni, akkor egy fogyasztói csoport tagjaként csak autóvásárlásra fordíthatja az összeget, ráadásul a pénzt nem ő kapja meg, hanem az értékesítő.

Esetünkben a fogyasztói csoport hirdetése jelenti az egyik problémát, hiszen az előbb vázoltuk, hogy pénzügyi szolgáltatást nem nyújthatnak, ennek ellenére a hirdetésben a következő szöveg szerepel: „Hitel mindenkinek számlák, folyószámla nélkül". A károsult elmondása szerint, neki fogalma sem volt arról, hogy itt egy fogyasztói csoportról van szó, a cég nevét később tudta meg, így nem ellenőrizte azt, de neki 4-5 héten belül ígérték a hitelt. Mivel az ügyben a károsult készpénzt is átadott az ügyintézőnek és arról nem kapott nyugtát, így itt is „sántít a dolog". Az ügyben eddig egy békéscsabai feljelentőről tudunk, de Budapesten és az ország több városában is foglalkozik hasonló ügyekkel a rendőrség.

A dolog pikantériája, hogy az esettel a hír6-ot felkereső hölgy 20 évig bankban dolgozott és így is sikerült „behúzni a csőbe", mint mondta: olyan anyagi problémáim vannak, hogy minden szalmaszálba belekapaszkodok.

A Btk. idevonatkozó paragrafusa egyebek mellett a következőt írja, 318. § (1.) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.