Meddig várat magára a magyar egészségügy meggyógyítása? Hogyan semlegesíthetik az önkormányzatok a kormányzat elhibázott lépéseit? Mi mondható el megyénk egészségügyének helyzetéről, és milyen intézkedéseket tett a Békés Megyei Önkormányzat az ellátás javításának érdekében? Milyen a dél-magyarországi orvosképzés, illetve egyetemi szintű egészségügyi képzés napjainkban? - Csak néhány kérdés azok közül, amelyekre a „Az egészségügy átfogó változásának szükségessége és az orvosok helyzete Magyarországon 2010-ben; A Békés Megyei Önkormányzat a megyei egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedései, és az orvosi hivatás megbecsülése Békés megyében" című konferencia meghívottjai (települési vezetők, Békés megyei orvosok) választ kaphattak, vagy éppen azok közül, amelyekre még nem érkezett megnyugtató felelet, a párbeszéd azonban már megindult róluk.

A konferencia meghívottjai választ kaphattak az egészségüggyel kapcsolatos kérdéseikre.

A február 24-i találkozó annak a januárban indított konferenciasorozatnak a menetrendjébe illeszkedik, amelyet Önkormányzatok kontra államszervek nevet viselő rendezvényével múlt hónapban indított el a Békés Megyei Önkormányzat. A mindeddig egyedülálló kezdeményezés célja, hogy nemzetközileg is elismert szaktekintélyek segítségével széles körű és hiteles tájékoztatást adjon a legfontosabb, mindenkit érintő társadalmi problémákról, az elhibázott kormányzati lépésekről és azok következményeiről. Mindezt azért, mert mint nyitó beszédében Domokos László, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke kifejtette: a megyei önkormányzat nem csupán intézményfenntartóként, hanem a megye összes lakosának közszolgáltatást nyújtó rendszereként tekint magára, és ez alapján gondolja el feladatait is. A mai egészségügyi állapotokat jellemzendő elmondta: a Pándy Kálmán Megyei Kórház 2009-es, leadminisztrált teljesítményének tizenöt százalékát, azaz közel 1,5 milliárd forintot nem fizette ki az Országos Egészségügyi Pénztár, ezért a fenntartó megyei önkormányzat kénytelen volt hiteltartalékot beállítani az intézmény számára.

A megyei önkormányzat nem csupán intézményfenntartóként, hanem a megye összes lakosának közszolgáltatást nyújtó rendszereként tekint magára.

A Békéscsabán a Jókai színházban zajlott találkozó összetett címéhez hűen ezúttal is bonyolult témát járt körbe. A rendezvény főelőadója Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke volt, aki az elmúlt két évtized egészségügyét jellemezve elmondta: hiányoznak belőle a szükséges kardinális lépések. A mai helyzetet „kárkezelő hadiegészségügynek" nevezte, amely drága, embertelen és rossz hatásfokkal működik. Ehelyett ő a legfontosabb célokat és alapelveket már a legelején tisztázó, a többi szakpolitikával is összehangolt emberközpontú egészségpolitika szükségessége mellett foglalt állást.

Az elmúlt két évtized egészségügyéből hiányoznak a szükséges kardinális lépések.

Prezentációjában Dr. med. habil. Benedek György, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja kifejtette, az orvosi képzés egyik problémája abból fakad, hogy ha egy végzett orvos ma csak egy évig nem képezi magát, már elveszett. Ezért erősíteni kell a szemléletet, miszerint az orvosi kar feladata nem az, hogy a tananyag bemagolására ösztönözzön, hanem hogy az élethosszig tartó tanulás jegyében a hallgatókat saját tudásuk önálló bővítésére sarkallja.

Az orvosi kar egyik fő feladata hogy az élethosszig tartó tanulás jegyében a hallgatókat saját tudásuk önálló bővítésére sarkallja.

Halmosné Mészáros Magdolna, a Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézetének címzetes egyetemi docense arra tért ki, hogy a gyulai egyetemi szintű képzés a város és a megye megtartó erejét növeli, és azokat is az itteni letelepedésre ösztönözheti a diplomaszerzés után, akik az ország másik feléből érkeztek ide tanulni.

A gyulai egyetemi szintű képzés a város és a megye megtartó erejét növeli.

Megyénk egészségügyi helyzetéről, orvosi szolgálatairól és szakellátásairól, valamint az orvosi hivatás itteni megbecsüléséről Dr. Fazekas Özséb, a Magyar Orvosi Kamara Békés megyei elnöke beszélt. Hallgatóságával egyebek között azt az adatot is ismertette, hogy megyénkben ma mintegy tíz településen van betöltetlen állás az alapellátásban, és hogy 2002 és 2008 között a megyében dolgozó orvosok száma mintegy harminc százalékkal csökkent. Illetve azt a tényt is ismertette, miszerint 2008-ban Békés volt az egyetlen megye, ahol az alkalmazásban álló orvosok havi nettó bére nem érte el a százezer forintot.

Békés megyében ma mintegy tíz településen van betöltetlen állás az alapellátásban.

Dr. Kovács József főigazgató főorvos azt ismertette, hogy a Békés Megyei Önkormányzat milyen befektetésekkel segíti a Pándy Kálmán Megyei Kórház működését. Így szóba került, hogy az ágyszámcsökkentések következtében működésképtelenné vált Tüdőkórháznak 2007-ben integrálódnia kellett intézményükbe. Továbbá arról is tájékoztatott, hogy a héten megindult új patológiai osztályuk beruházása -ez teljesen önerőből, felerészt a kórház, felerészt az önkormányzat által biztosított forrásokból, közel 600 millió forintból fog megvalósulni.

Az ágyszámcsökkentések következtében működésképtelenné vált Tüdőkórháznak 2007-ben integrálódnia kellett a Pándy Kálmán Megyei Kórházba.

A konferenciasorozat következő, március végi témája a közbiztonság lesz.

Forrás: Békés Megyei Önkormányzat - G.E.

Feltöltő: G.T.