Mint dr. Tőgye Ildikó, a szociálpolitikai osztály vezetője kérdésemre megfogalmazta: erről nincs szó, nem tervezik bevezetni ezt a fajta hozzájárulást. Vantara Gyula polgármester a közgyűlést követő sajtótájékoztatóján kifejtette: megvizsgálták ugyan a kérdést, azonban arra jutottak, hogy nem élnek a központi szabályozás adta lehetőséggel, mivel elhanyagolható bevételt eredményezne, ugyanakkor a szülőkre aránytalanul nagy teher hárulna ezáltal. Hangsúlyozta, abban kérik a szülők segítségét, hogy a bölcsődébe beíratott gyermekeket lehetőség szerint mindig vigyék be az adott intézménybe. Erre azért lenne szükség, mivel csak így kaphatják meg a normatív állami támogatás teljes összegét. Jelenleg több mint 200 bölcsődei férőhely és ezt 30 százalékkal meghaladó bölcsődés korú kisgyermek van a városban – ismertette Vantara Gyula. Elméletben tehát 130 százalékos kapacitással működnek az intézmények.

A valóság azonban az, hogy a kihasználtság 80-90 százalékosra tehető, így az egyébként sem bőséges, a valós költség mindössze felét fedező pántlikázott állami támogatás egy részétől is elesik a helyhatóság, mely kénytelen kipótolni a hiányzó összeget. Két jogcímen szedhetnének pénzt, ám sem étkezési térítési díjat, sem pedig gondozási díjat nem vetnek ki – tette hozzá. Így végül az állami normatíva, valamint az önkormányzati önrész marad, és az intézményvezetők kreativitásán is múlik, hogy ezt a rendelkezésre álló keretet hogyan használják ki.

A 2015-ig nyújtózkodó sportkoncepcióról és sporttámogatási rendszerről szólva elmondható, ahogyan az előterjesztő fogalmaz: nehéz gazdasági körülmények között szeretne megoldást kínálni. Csökkenő állami támogatás, tőkeerős szponzorok hiánya mellett kíván segítséget nyújtani az egyesületeknek – olvasható a 12 igen, 1 nem és 4 tartózkodó szavazattal elfogadott határozatban. Alapvetésnek tekintendő, hogy a sporttámogatás nem kötelező önkormányzati feladat – érvelt a városvezető, azonban ennek ellenére a teljes költségvetés 1,5-2 százalékát fordítják közvetve és közvetlenül erre a célra évente, ami országos viszonylatban is kimagaslónak számít – húzta alá. A korábbiakról szólva kiemelte, a többcsatornás finanszírozás követhetetlen volt, ehhez képest a fix támogatás rendezett viszonyokat teremtett. A forráshiány Kis Tibor sportért felelős alpolgármester, valamint dr. Ferenczi Attila, Fidesz frakcióvezető érvelésében is egybecsengő momentum volt a közgyűlésen. Előbbi ismertetése szerint a fiatalok sportolásra ösztönzése és az utánpótlás támogatása egyaránt hangsúlyosan jelenik meg a koncepcióban. Takács Péter az LMP részéről az egycsatornás finanszírozási rendszert kritizálta. Álláspontja szerint ez az Európa egyik legeredményesebb egyesületeként jellemezhető Lakótelepi Sport Egyesületet igen hátrányosan érinti. Kiemelte, ezt a finanszírozási rendszert korábban sem tudta támogatni, és ezt most sem változott.

Miklós Attila szocialista képviselő megfogalmazása szerint a koncepciónak egy pozitívuma van, mégpedig az, hogy a korábbi évek drasztikus megszorításait nem folytatja tovább. A Békéscsabai Atlétikai Club tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedő dr. Ferenczi Attila az egycsatornás finanszírozással kapcsolatban kifejtette, nem azért vezették be, mert nem szeretik a sportot, hanem azért, mert egyszerűen nincs több pénz. Idén 192 millió forintot tudnak a sportegyesületek támogatására fordítani. Ezen felül az olimpiai kerettagok támogatására egy 10 milliós keretet biztosítanak és ehhez számítandó még az ingyenes terület-illetve ingatlanhasználat. Végül hozzátette: a város feszes gazdálkodásra van kényszerítve. A Jobbik képviselői nem szóltak hozzá a témához, egyébként is meglehetős rezignáltsággal tevékenykedtek a fiókparlamenti ülésen. Passzivitásuk a közrend és közbiztonság helyzetét taglaló beszámoló alkalmával is megmutatkozott. Vélhetően Szabóné Kociha Tünde és párttársa, Strifler Attila szavazott – a 16 igennel elfogadott előterjesztésről – tartózkodással.

A dr. Hajdú Antal, városi rendőrkapitány által ismertetett, s a kifinomult humort sem nélkülöző beszámolóról a Csaba Rádióban elhangzott összefoglalóban már bővebben beszámoltam. Most is csak néhány gondolat erejéig kanyarodom vissza a mindenkit fokozottan érintő témakörhöz. Mint fogalmazott: az egyébként országos összehasonlításban is biztonságosnak tekinthető városunkban a tulajdonosok hathatós segítségével szaporodnak a vagyon elleni bűncselekmények. Sokszor a figyelmetlen vagy nem kellőképpen óvatos tulaj ad lehetőséget, az alkalmat közmondásosan kihasználó tolvajnak. Mint ismertette: a lakatlan vagy őrizetlen tanyákat előszeretettel keresik fel az elkövetők és az is egyértelmű, hogy a bicikliket, mobiltelefonokat, széthagyott pénztárcákat viszik, mint a cukrot.

Az üzemanyagok árának stabil növekedésével párhuzamosan megszaporodtak a gázolajlopások és a szennyvízberuházás kapcsán is több alkalommal fordult elő, hogy az elkövetők homokot vagy éppen sódert loptak. Említésre méltó még a többi között a városi kapitány azon kérése, észrevétele, mely szerint a közterületen elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében a térfigyelő kamerarendszer kiépítése, fejlesztése javasolt. Mint fogalmazott: pozitív példaként Gyula, illetve Szarvas említhető. Békéscsaba rossz helyről rajtol ebben a tekintetben, de innen szép nyerni – tette hozzá.