Csaknem két óra hosszáig tartott csütörtök délután a Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata által meghirdetett közmeghallgatás az önkormányzat és a rendőrség munkatársainak részvételével. Előtte a kisebbségi önkormányzat tartott ülést Kovács Tibor elnökhelyettes vezetésével a polgármesteri hivatal Szabadság tér 11-17. számú épületének II. emelet 8. számú tárgyalójában.

Nagy József képviselő, a Vandháti úti Esély Pedagógiai Központ Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó pedagógiai asszisztense terjesztett elő kérelmeket kulturális és oktatási szabadidős programok, valamint a Tiszta Forrás Program támogatására. Mindkettőt csak elviekben támogatta az önkormányzat, mivel a 4. negyedévre járó 1,8 millió forint összegről már az október 3-i kisebbségi önkormányzati képviselő-választás után megalakuló új önkormányzat dönthet.

A közmeghallgatás a tulajdon elleni szabálysértéseket elkövetők pénzbírság, illetve rendőrségi fogdában történő elzárás büntetésének közérdekű munkával való megváltása és a megyei jogú város önkormányzata képviselő-testületének a lótartással kapcsolatos új rendelete körül csúcsosodott ki. Benedek Barnabás alezredes, rendőrségi főtanácsos, bűnügyi osztályvezető, helyettes rendőrkapitány és dr. Pántya Mónika őrnagy, igazgatásrendészeti osztályvezető egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a rendőrség kezdeményezésétől függetlenül a közérdekű munkavégzés újbóli bevezetését illetően egyedül az önkormányzatnak van joga lépni.

Kovács György megjegyezte, hogy Dobozon és Sarkadon például nem szűnt meg a közérdekű munkások foglalkoztatása.

Herczeg Tamás fideszes települési önkormányzati képviselő, szociális tanácsnok egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézmények a közfoglalkoztatottakat részesítik előnyben, másrészt a politikai, új közgyűlési akarat és jelentős pénzügyi forrás elkülönítése mellett szükség lenne egy „tökös" munkáltatóra, aki érdemben felügyeli a közérdekű munkásokat. Drugánné Csepregi Magdolna, a polgármesteri hivatal adócsoportjának vezetője elmondta, hogy az elzárás adók módjára történő megváltása során a szabálysértők olykor nem veszik át az értesítést, ami maga után vonja a letiltást, az inkasszót.

Kovács Erzsébet képviselő hozzászólásával vette kezdetét a közigazgatási belterületen való lótartás drasztikus korlátozásáról szóló települési önkormányzati képviselő-testületi rendelet megvitatása. Azt panaszolta, hogy egyetlen, Szarvasról a megyeszékhelyre költözött roma család szabálytalan, minden higiéniát felrúgó, a szomszédok életét ellehetetlenítő lótartási módja miatt szenved a mintegy 40-50 helyi őstermelő lótartó roma család. Kovács János megyei cigányvajda, Nagy Sándor lókereskedő és Kovács Erzsébet azt vetítette előre, hogy a lótartás megakadályozásából nagyobb problémák keletkezhetnek, vagyis a romák Békéscsabán áttérnek a bűnözésre.

Dr. Burai Mihály, a polgármesteri hivatal közigazgatási osztályvezetője arról világosította fel Kovács Erzsébetet, hogy nem csak roma lótartók ügyében kellett intézkednie, szabálysértési bírságokat kivetnie az önkormányzatnak. Azon kívül a romák jellegzetes utcai ló adásvételi szertartása is jogszabályba ütközött. Az osztályvezető ígéretet tett arra, hogy hajlandó egyenként fogadni a panaszos lótartókat, majd Kovács Tibor kifogásolta, hogy a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában egy évvel korábban Herczeg Tamás részvételével megtartott lakossági fórumon a roma lótartók nem jelentek meg. A viharos közmeghallgatás végén a Herczeg Tamás feltette a kérdést: a cigány kisebbségi önkormányzat, egyáltalán a romák többsége képes-e pozitívan hatni a lótartás ügyében a néhány renitens roma családra?

Dányi László