Hírek
2017. Október 24. 07:26, kedd |
Külföld
Forrás: mti
Ma tartja alakuló ülését a német Bundestag
Ma tartja alakuló ülését a német szövetségi törvényhozás alsóháza, a Bundestag.
A második világháború utáni 19. Bundestag első ülésén döntenek a házszabályról és megválasztják az elnököt és az alelnököket.
Megalakul a házbizottság, amely az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A többi bizottságot a várhatóan még legalább egy-másfél hónapig tartó koalíciós tárgyalások befejezése után tudják megalakítani.
A Bundestagnak 709 tagja és hat képviselőcsoportja lesz. A legnagyobb az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) frakciószövetsége 246 fővel, a második a szociáldemokrata párt (SPD) frakciója 153 fővel, utánuk a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) következik 92 képviselővel, majd a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 80 fővel, az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 69 fővel, végül a Zöldek 67 fővel. A testületnek 2 független tagja is lesz, mindketten az AfD jelöltjeként jutottak be, és a szeptember 24-i Bundestag-választás óta kiléptek a pártból.
A hagyományok szerint a Bundestag elnökét a legnagyobb képviselőcsoport jelölheti. A CDU/CSU pártszövetség Wolfgang Schäuble jelenlegi pénzügyminisztert, a CDU politikusát jelöli a tisztségre. Megválasztása biztosra vehető. A szavazás után az új elnök beszédet mond és átveszi az ülés irányítását a rangidős képviselőtől.
A hagyományok szerint valamennyi frakció jelölhet alelnököt. Megnevezte jelöltjét a Bundestagba első alkalommal bekerült AfD is, a CDU/CSU-tól jobbra álló párt a korábbi államfőjelöltjét, Albrecht Glasert indítja. Ebből alakulhat ki az új Bundestag első nagyobb konfliktusa; a többi frakció elutasítja Albrecht Glasert, az AfD viszont nem hajlandó olyan jelöltet állítani, akit a többi frakció is támogathat.
Albrecht Glasert a vallásszabadságra vonatkozó nézetei miatt nem támogatja a többi frakció. A politikus több interjúban kifejtette, hogy szerinte a muzulmánokat nem illeti meg a vallásszabadság joga, mert az iszlám nem vallás, hanem politikai ideológia. Azt is elmondta, hogy éppen ezért nem lehet különbséget tenni a muzulmánok és az iszlamisták - egy szélsőséges iszlám politikai ideológia követői - között. A Glaserrel szembeni bírálatok szerint nem méltó a Bundestag alelnöki tisztségére, aki kétségbe vonja a vallásszabadságot. A Bundestag így várhatóan AfD-s alelnök nélkül kezdi meg munkáját.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 03. 08:36, vasárnap | Külföld
Ukrajnai háború - Észak-koreai külügyminiszter: Phenjan a győzelem napjáig segíteni fogja Moszkvát
Észak-Korea kész a győzelemig segíteni Oroszországot az ukrajnai konfliktusban - jelentette ki Coj Szon Hi észak-koreai külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta őt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.
2024. November 03. 08:33, vasárnap | Külföld
Vizsgálat indult az újvidéki vasútállomáson történt baleset ügyében
Vizsgálat indult Szerbiában az újvidéki vasútállomáson történt pénteki baleset ügyében, amelynek során tizennégy ember vesztette életét és több mint harmincan megsérültek.
2024. November 03. 08:29, vasárnap | Külföld
További tízezer rendfenntartót vezényelnek Valenciába az áradások utáni segítséghez
További tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek az özönvízszerű esőzések következtében kialakult, eddig 214 emberéletet követelő áradások utáni segítőmunkában