Fiatal cégek és évszázados hagyományra visszatekintők, holland típusú, háznál lévő kis családi vállalkozások és nagyüzemek, eddig csak belföldi vevőkörrel rendelkezők és már meglévő külföldi kapcsolataik körét bővíteni akaró vállalkozások a baromfifeldolgozóktól a vetőmaggyártókon és sütiseken át a kolbászkészítőkig egyaránt részt vettek január 28-án a magyar-ukrán mezőgazdasági, élelmiszeripari kiállítás és üzletember-találkozón. A több mint húsz standdal jelentkező gyulai rendezvény egy olyan egyedülálló kezdeményezésnek a beteljesülése, amely a Békés Megyei Önkormányzat és Gyula városa, valamint Ukrajna magyarországi nagykövetségének összefogásával valósult meg. Megvalósulásának időtartamamajdhogynem rekordközeli, hiszen előzménye mindössze három hónapranyúl vissza: ekkor, azaz október 30-án, a kolbászfesztivál ideje alatt látogatott el ugyanis Jurij Muska nagykövet a megyeházára, ahol több megyei politikussal egyeztetve először körvonalazódott ki a terv, miszerint szükség lenne egy mindkét fél számára előnyökkel járóexpóra. Vagyis: kellene szervezni valamit, ami új piaci frontot nyithat meg a Békés megyei gazdák minőségi termékei számára, miközben megoldási javaslatot ad az ukrán sertés- és marhahúshiányra, egyúttal az unióba készülő állam számára némi know-how-val is szolgál.

Ízelítőa Csabatáj Zrt. pultjából

A felvetést pedig azonnal szervezés követte, majd amolyan elődelegáció gyanánt január 17-18-án már érkezett egy hétfős vezetői társaság az Ivano-frankivszki területről Békés megyébe. Jurij Muska a mostani expó sajtótájékoztatóján kitért rá: tőlük csak pozitív visszajelzéseket kapott, és ha a létszámkeretbe befértek volna, ismétjöttek volna onnan látogatók. Azonban ezúttal már nem fértek, pedig így is egy több mint negyvenfős csoport utazott ide január 27-28-ra: a Kárpátalja, Kirovográd és Vinica területéről, a gazdasági szektor versenyszférájában és közigazgatási részében tevékenykedők egyaránt.

Az expó napján megtelt emberekkel a gyulai sportcsarnok

De hogy új piacok után kutatva miért Ukrajnával vette fel a kapcsolatot a két szervező önkormányzat? Dr. Görgényi Ernő gyulai polgármester kiemelte, az elmúlt húsz évben a Békés megyei gazdák is bőrükön érezhették, hogy a korábban biztos pontnak számító keleti piacok elvesztek. Szükséges lenne tehát őket visszaszerezni, mindez pedig, tette hozzá, egybecseng a kormány terveivel, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök is hangot adott már annak a véleményének, miszerint kelet felé kell nyitni. (Egy nappal korábban V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár is biztosította a kormány támogatásáról a határon átnyúló kapcsolatok élénkítését szorgalmazó expó szervezőit.)

- Mezőgazdasági vidék vagyunk, nekünk erre kell építenünk. A találkozó azonban nemcsak az agrárágazati kapcsolatoknak kedvez, de a kultúra, a közművelődés, az oktatás, a sport területein is lehetséges a közeledés. A szakképzést például miért ne segíthetné testvériskolai kapcsolatok kiépítése? - fogalmazott Kónya István, a megyei közgyűlés alelnöke. Majd Görgényi Ernő is megtoldotta mindezt azzal, hogy a turizmus számára is kiugrási lehetőség ez, ezért is szerepelnek az expók külön standdal a Békés megyei tourinform-irodák. Mindezzel a nagykövet is egyetértett, és kifejtette: honfitársai, ha magyarországi fürdőhelyre vágytak, eddig javarészt Hévízre és Hajdúszoboszlóra utaztak - így azonban a békési fürdők is erősebb reflektorfénybe kerülhetnek.

Kóstoló Békés megye egyik hungarikumából, a gyulai kolbászból

A gyulai sportcsarnokban tartott expón a felekközvetlen kapcsolatfelvételére több módot is biztosítottak a szervezők. Egyrészt a résztvevők a kiállítás standjai között ballagva, azoknál meg-megállva elbeszélgethettek a cégek képviselőivel, megismerkedhettek tevékenységeikkel, a késztermék élelmiszereket forgalmazóknál meg is kóstolhatták az árukat - így tett Kónya István és Jurij Muska is. A húsfeldolgozás, a tojás- és tejipar, illetve az állattartás területeire koncentráló szekcióüléseken pedig ugyancsak a tevékenységi köreiket vázolhatták a kiállítók - mindezt kötetlen formában, jó hangulatban, az egyik teremben példáulmangalicákról készített fotók arattak osztatlan sikert a delegáció körében. A kis létszámú tanácskozások során az érdeklődőknek ugyanakkor megvolt az az előnyük is, hogy az őket foglalkoztató témákról egyszerre kérdezhették a cégeket. Mint ahogy ezt meg is tették, és elsősorban arra vártak válaszokat, hogy a megjelentek milyen különbségeket érzékelnek az Európai Unióba való belépés előtti és utáni helyzetük között, hogy milyenek itt a felvásárlási árak, milyen kamatokkal tudnak hitelt felvenni, hogyan segíti őket az állam, miként tudnak élni az EU-s pályázatok lehetőségeivel - és persze az iránt, milyen együttműködést tudnának elképzelni ukrán partnerekkel?

Ezt támasztották alá Svitlana Horbenko, Kirovográd megye agráripari fejlesztési főosztálya vezetőjének szavai is: - A mi országunk még csakjelenleg kezd felkészülni arra, hogy uniós tagállam válhasson belőle. Látni szeretnénk, mi történik az után, ha ez megtörténik,és azt is látni szeretnénk, mit kell tenni most. Valamint természetesen érdeklődünk egy partner iránt, aki segít nekünk megtenni a következő lépést: a gazdaságaink készek a hús-,a gabona-, kukoricatermelésre, de meg kell lépniük a következő lépést, főként technológiai szempontból. Mert vannak nagyvállalataink, például a Mironovsky Hliboproduct, akik jó technológiát használnak a nagytermeléshez - de ezek nagyüzemek. Ezzel szemben sok falvunk van, kis gazdaságokkal, amelyek ugyancsak húst állítanak elő, de nem teszik meg a következő lépést. - Emellett kitért még arra is, keresik a mintát, hogyan serkenthetnék a helyi gazdasági életet azáltal, hogy a helyben termelt árukat az előállítóik helyben, helyieknek adják el.

Kónya István és Jurij Muska az egyik stand kínálatát tanulmányozzák

A kiállítók különböző célokkal érkeztek az expóra. Az ukrán nagykövet korábbi látogatásai alkalmával már elárulta: nagy rajongója a gyulai kolbásznak. A január 28-ai rendezvényen is több szó esett erről a Békés megyei hungarikumról, ezért a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületét is kikérdeztük standállításuk motivációiról. - A hagyományápolás az alapvető célunk, manapság azonban nehéz ezt anélkül tenni, hogy egy kis terméket is gyártanánk, így ezekkel is megjelentünk itt. A hagyományos gyulai kolbászt próbáljuk népszerűsíteni a gasztronómiai kiállításokon, expókon, akár nemzetközi helyszíneken is, miközben Gyula városát is képviseljük - mondta el Dinya Imre elnök. Majd hozzátette, középtávú terveik között szerepel egy kisebb termelőüzem létrehozása, vagyis elképzelhető, hogy egy-három éven belül már önállóan készített kolbásszal is megjelenhetnek egy a mostanihoz hasonló eseményen.

Az expón a gazdasági kapcsolatok, pozíciók belföldön belüli megerősítésére is lehetőség nyílt. A pálinkákra specializálódott, sarkadi Éden-tó Szeszfőzde Bt. tulajdonosa, Tóth János elmondta, mivel exportra megfelelő mennyiséget nem tudnak garantálni, ezért jelenleg hatvan, hamarosan újabb harminc termékkel bővülő termékskálájukat elsősorban a helyi vállalkozókkal és lakossággal ismertetnék, kóstoltatnák meg. Az elsősorban ételízesítő, fűszerpaprika, fűszerek, zöldfűszerek, levesek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó csabai Trafik Jam Kft. azonban nemcsak a hazai piacot veszi számításba, hiszen szerinte árukészlete szinte maradéktalan bemutatása belföldi és külföldi viszonylatban egyaránt lényeges.- Mivel évekre visszanyúlik, és jelenleg is rendelkezünk ukrán kereskedelmi kapcsolattal, számunkra kettős lehetőség ez az expó, hiszen esetleg újabb kapcsolatokat építhetünk az országgal - fejtette ki el a cégnél a kereskedelemért felelős Szűcs Zsuzsanna.

A sarkadi Éden-tó Szeszfőzde Bt. kínálata

És hogy az expó milyen eredménnyel járt? A bontakozni látszó ukrán-magyar gazdaági kapcsolatokról a rendezvény kezdetén Jurij Muska így nyilatkozott: - Összehoztuk a fiatalokat. Hogy lesz-e házasság, az majd eldől. - És most egyre inkább úgy fest: lesz esküvő. Az eredményeket persze némi idő elteltével lehet majd igazán lemérni, több komoly tárgyalás azonban már most elkezdődött, különösen a Kirovográd megyeiek érdeklődtek élénken a Békés megyei szarvasmarhák kivitele iránt, szándékaik komolyságát jelzi, hogy a kiállítást követően telephelynéző körútra is keltek. De ilyen kézzelfogható lehetőség az is, hogy például a Körös Kincse mogyoró-feldolgozóüzem édességeket cserélt, termékeik kölcsönös forgalmazása reményében. Számtalan névjegykártya gazdát cserélt, a résztvevők visszacsatolásai is egyaránt optimizmusra adnak okot. És a rendezvényfolytatása is garantáltnak látszik, hiszen mind a megyei, mind a városi önkormányzat ígéretet tett arra: jövőre, veled, ugyanitt.

Forrás: Békés Megyei Önkormányzat - G.E.

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet