Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata idén is változatos programmal emlékezett meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról, a magyar történelem kiemelkedő eseményéről és hőseiről.

A Református Templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően a Városháza dísztermében a Calandrella Kamarakórus közreműködésével a város vezetői átadták a Békéscsabáért, Békéscsaba Sportjáért és Kultúrájáért kitüntetéseket.

2010-ben Békéscsabáért kitüntetésben részesült Palotai Károly olimpiai bajnok labdarúgó, játékvezető.

A Békéscsaba Sportjáért kitüntetést Bökfi János, olimpiai 4. helyezett súlyemelő, edző, sportvezető, valamint a Békéscsabai Előre NKSE NB I-es női kézilabdacsapata vehette át.

Vantara Gyula polgármester a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést Tomanek Gábor színművésznek adta át az ünnepségen.

Eközben a Korzó téren a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar térzenével szórakoztatta a szép számú közönséget.

A napsütötte Szent István téren, az erős széllökések ellenére is hatalmas tömeg várta a néptáncosokból, fúvósokból, lovas és gyalogos huszárokból álló impozáns, szívet-lelket melengető menetet, amelyhez az ünnepélyes zászlófelvonás után csatlakoztak a városvezetők, kitüntetettek.

A Kossuth térre érve a Balassi, Tabán Táncegyüttesek, a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes 136 táncosa felvezető táncát követően Vantara Gyula ünnepi beszédében Szemián Sámuelt, Békéscsaba egykori főjegyzőjét idézte:

„Az alvó oroszlán ekkor felébredt mély álmából, s erősen megrázva serényét, jelt adott, hogy ő életet és szabadságot követel."

A kitüntettek köszöntése után „A magyarok istenére..." c. zenés irodalmi műsor felidézte a '48/49-es események meghatározó pillanatait. Az ünnepi programot az emlékezés virágainak, a koszorúk elhelyezése zárta.

Békéscsaba békésen, a történelmi tett nagyságához méltón ünnepelt március 15-én.

Az idei kitüntetettekről:

Palotai Károly

1935. szeptember 11-én született Békéscsabán. A csabai vásártér melletti grundon sajátította el a futball alapjait. 1950-től a Békéscsabai Előre játékosaként kezdte labdarúgó pályafutását, 20 esztendős koráig (1955-ig) erősítette az akkor NB II-es csabai csapatot. Hamar kitűnt a többiek közül, jól látszott, ahhoz, hogy tehetségéhez méltó életutat futhasson be, mielőbb élvonalbeli csapathoz kell kerülnie.

1953-ban érettségizett a békéscsabai Közgazdasági Technikumban. A Békéscsabai Építőipari Vállalat technikusa lett, majd Győrbe igazolt. Kis kitérővel 1967-ig a Győri Vasas ETO labdarúgója volt. A győriek Palotai vezetésével magyar bajnokok és 3-szoros Magyar Kupa-győztesek lettek.

Ő volt a csapat kapitánya, szellemi vezére az 1964-ben, Tokióban olimpiai bajnoki címet nyert magyar válogatottnak!

Játékvezetői pályafutása 1967-ben kezdődött. Unikumnak számít a világ legjobbnak tartott játékvezetői között, hiszen egyetlen játékvezető sem rendelkezik olyan gazdag játékos pályafutással, mint ő: senki sem volt olimpiai bajnok, senki sem nyert bajnoki címet, senki sem szerepelt BEK-elődöntőben, senki nem vívta ki az Év Játékosa, illetve az Év Játékvezetője címet hazájában...

1972-ben lett FIFA-bíró, összesen 143 nemzetközi (ebből 27 nemzetek közötti válogatott) találkozón működött vezető bíróként. Három olimpián (1972., 1976., 1980.) volt jelen, s három világbajnokságon kapott szerepet. 1974-ben - a döntő tartalék játékvezetőjeként - a labdarúgás történetében ő volt az első hivatalos negyedik játékvezető. 1978-ban többek között az Argentína-Brazília negyeddöntőt vezette oly magas színvonalon, hogy a mai napig kötelező tananyag a FIFA-képzéseken. A harmadik világbajnokságán, 1982-ben a nyitómérkőzésen lehetett a játékvezető segítője. Ott volt az 1980-as labdarúgó Európa-bajnokságon is.

Azon szűk elit tagjai közé tartozik, akik valamennyi rangos európai kupadöntőben (Bajnokcsapatok Európa Kupája, Kupagyőztesek Európa Kupája, UEFA Kupa, Szuper-kupa) vezetett, BEK-döntőt kétszer is.

A 70-es évek végén, 80-as évek elején a világ egyik legelismertebb, legtöbbet foglalkoztatott játékvezetője volt - méltán.

1971-ben kezdődött sportvezetői tevékenysége: 1995-ig, nyugdíjazásáig a Győr-Sopron Megyei Tanács Sportigazgatóságának (megyei sporthivatal) igazgató-helyettesi beosztását látta el, emellett több rangos megbízatása volt a nemzetközi és a hazai sportéletben.

Számos sport- és állami kitüntetés birtokosa, amely egyedülálló életpályáját tekintve aligha véletlen.

Palotai Károlyt szülőhelye, gyermekkorának helyszíne, Békéscsaba városa 2010-ben az egyik legrangosabb elismerésében, a „Békéscsabáért" kitüntetésben részesíti.

Békéscsabai Előre NKSE NB I-es női csapata

A csapat története 1973-ban indult, amikor a helyi Kötöttárugyár csapatát átvette a Békéscsabai Előre Spartacus SC.

1980-ban jutott fel első alkalommal a csapat az élvonalba, s hamarosan el is érte eddigi legfényesebb sikerét: 1982-ben ezüstérem birtokosa lett, ezzel jogot szerzett az IHF Kupában való szereplésre, s ott a legjobb négy csapat közé jutott. Az 1980-as évek kiemelkedő játékosai közül Csulikné Bozó Éva és Hankóné Jakab Gabriella éveken át a magyar válogatott erősségeinek számított. A '90-es években újabb sikercsapata volt Csabának: ismét a dobogóra állhattak a csabai lányok (3. helyezés), s a nemzeti válogatottakban újra többen szerepet kaptak. Többek között a csabai nevelésű, ma már edzőként dolgozó Bohus Beáta. Mindig is „oroszlánbarlangnak" tartották Békéscsabát, ahová a „nagycsapatok" is féltek eljönni.

1997 és 2001 között az élvonal középmezőnyéhez tartoztak a csabai lányok. Az egyesület 2000-ben - az akkori jogszabályoknak eleget téve - gazdasági társasággá alakult, ebben az időszakban a felnőtt csapat eredményei gyengültek, 2004-ben ki is esett az élvonalból. 2006. óta a Békéscsaba 1912 Előre Kft. - melynek tulajdonosa Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata - egyik egyesületeként működik. Az évek óta tartó szisztematikus munkának köszönhetően 2008-ban már a nyolcadik helyre lépett előre a csapat, 2009-ben pedig a várakozásokat felülmúlva a negyedik helyet szerezte meg, mellyel 27 év után újra kivívta a nemzetközi szereplés jogát.

Ugyancsak az egyesület sikereként könyvelhető el, hogy a csapat vezetőedzőjét, Mátéfi Esztert 2009 nyarán szövetségi kapitánnyá nevezték ki, s a kiváló klubszereplés következtében több játékos is meghívást kapott a nemzeti válogatottba.

A sikersorozat az új bajnoki idényben is folytatódik: nemrégiben 3. lett az együttes a Magyar Kupában, s minden esélye megvan arra, hogy a bajnokság végén is a dobogóra kerüljön.

A sportág, illetve a női kézilabda klub Békéscsaba város sportéletében mindig is rendkívül nagy szerepet játszott (Békéscsaba első világbajnokait is a kézilabdasport adta - még 1949-ben). Az egyik legnagyobb hagyományokkal bíró egyesület, amely hétről hétre több ezer embernek nyújt szórakozási lehetőséget, s szerez nagy-nagy örömet. Az utóbbi időszak sikereinek következtében egyre nagyobb a médiaérdeklődés is a klub, ezáltal a város iránt is.

2010-ben „Békéscsaba Sportjáért" kollektív kitüntetésben részesülnek a Békéscsabai Előre NKSE NB I-es női csapatának játékosai, illetve vezetői:

NEVEK

- Szabó Károly elnök

- Mátéfi Eszter vezető edző

- Bohus Beáta edző

- Tóthova Zaneta - Kocsis Ágnes

- Veress Zsuzsanna - Nikolayenko Olha

- Futaki Hajnalka; - Bódi Bernadett

- Kelemen Éva - Hajduch Csenge

- Gávai Szonja - Kovács Anna

- Szekeres Klára - Laluska Eszter

- Takács Bernadett - Zsilák Katalin

- Rácz Emese - Szögi Tímea

- Cifra Anita - Tóth Katalin

Tomanek Gábor

színművész, előadóművész, Pécsett született 1951. december 01-jén.

1982-ben szerződött Békéscsabára, és 1986-ig volt szerződése a Békés Megyei Jókai Színháznál. Ez idő alatt évente több főszerepet játszott el prózában, operettben és musical-ben egyaránt. Több olyan előadásban lépett színpadra, mely mind a szakma, mind a közönség véleménye szerint is országos jelentőséggel bírt. Ekkor kezdett el fellépni kollégáival Békéscsabán rendhagyó irodalom órákkal a város iskoláiban, majd a megyében és végül az ország több településén. 1984-ben több iskola és művelődési ház kérésére olyan színdarabokat állított színpadra, amelyek kötelező vagy ajánlott irodalomként, tananyagként szerepeltek.

Tomanek Gábor 1986-ban elszerződött Békéscsabáról, de 1991-ig is rendszeresen járt vissza a megyeszékhelyre. Óvodákban, iskolákban tartott előadásokat, gyermekműsorokat. 1991-ben újra szerződött a Békés Megyei Jókai Színházhoz.

1998-ban bízta meg a Békés Megyei Önkormányzat Képviselő Testülete a „Tájszínház" létrehozásával és vezetésével. Számos sikeres előadást állított színpadra, többek között az Árgyélus királyfi, Liliomfi, Te rongyos élet című zenés kabaré estet. Az előadások nem csak a diákok, hanem a felnőtt közönség igényeit is szolgálták.

Tomanek Gábor munkájának köszönhetően valósult meg egy nagysikerű Wass Albert-est, egy adventi irodalmi összeállítás, valamint több színvonalas, történelmi emlékműsor is, így március 15., október 6. és október 23. tiszteletére.

A színművész által szerkesztett történelmi-irodalmi összeállításokat 2009-ben CD formátumban is rögzítették „ A magyar szabadság szentjei" címmel, melyet a környező országok magyarlakta településeinek közönsége, továbbá Ausztrália, Kanada és Svédország magyar lakosai is hallgathattak. A Melbourn-i rádió főszerkesztője a következő gondolattal ajánlotta az anyagot a hallgatók figyelmébe: „Köszönjük a békéscsabai művészeknek a magyarság nevében ezt a gyönyörű lemezt."

Tomanek Gábort 2010-ben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a „Békéscsaba kultúrájáért" kitüntetésben részesíti a magyar kultúra területén végzett kimagasló előadó-művészeti munkásságáért.