Egy szeletet mi is kérünk!

Aki netalán előző este kimaradozott, azt bizony ostorcsattogás ébresztette szombaton Kondoroson. Kovács Gábor csikós bemutatója még csak a szemeket és a füleket gyönyörködtette, a bor- és szárazkolbászverseny pedig már az ízlelőbimbókat sem kímélte. Békés megye minden szegletéből érkeztek termékek, amit aztán a „szigorú" zsűri pontozott. Gulyás Ferenc a hír6-nak elmondta, hogy kevesen tudják, de az 1890-es évekig nagyon híres volt a térség a borairól, főleg Békéscsaba és Gyula környéke. A Szent Vince Borrend lovagja saját tapasztalatát is megosztotta velünk: a közelmúltban Újvidéken jártam, az ottani 700 borféle közül a fele ugyanilyen kistermelőktől származik, mint akik a mostani versenyre is neveztek. Természetesen itt is van finomabb és kevésbé jól „eltalált" bor, de mindenképpen meg kellene találni azt a piacot, ahol ezek a termékek jelen tudnának lenni.

Túlzás lenne azt állítani, hogy Békés megye a legnagyobb bortermelő vidék lenne az országban, de hogy a térségben készített kolbásznak nemigen lehet párját találni, azt Matula László is megerősítette. Az élelmiszeri-pari szakember a verseny kapcsán megjegyezte, hogy mindenki a saját kolbászát dicséri, de azért titokban a másét kóstolja. Nem egy kolbászversenyen zsűriztem már, a tapasztalat azt mutatja, mindenki kíváncsi arra, miben más a többiek portékája, hogyan ízesítik azt - tette hozzá.

Délutánra aztán kiderült, hogy a legjobb kolbász díja Kondoroson marad, Roszik Mihályné volt az „elkövető". Vörösborban a szarvasi Medvegy Mihály terméke ízlett legjobban a zsűrinek, fehérborban Paluska Pál, kondorosi termelő, míg desszertborban Ádám Józsefné, gyomaendrődi nevező „vitte el a pálmát".