A múzeumi dolgozók egy kisebb, Erkel Ferenc és Munkácsy Mihály ereklyéket bemutató kiállítással lepték meg a budapesti látogatókat. Az Erkel-relikviák bemutatásának az Erkel emlékév adott aktualitást. Egy kiállítási tárlóban és egy vitrinben látható volt a zeneszerző két kéziratos és egy nyomtatott kottája, valamint több személyes tárgya. A tárgyak közül kiemelkedett egy 1868-ból és egy 1881-ből szármató ezüstserleg. Az előbbit a debreceni dalárdaünnepély emlékéül kapta Erkel, az utóbbit pedig az 50 éves karnagyi jubileuma alkalmából az Operaház dolgozóitól.

Részlet a kiállításból

A Munkácsy-relikviák közt megtekinthető volt a neves művész néhány festőeszköze: palettája, ecsetei, egy vázlatfüzete a rajzaival. Érdeklődést váltott ki a Honfoglalás című festmény egyik vázlatának korabeli fotója. A neves festő nem a megörökítés céljával készítette a fényképet, ugyanis láthatók rajta Munkácsy szabadkézi rajzos kiegészítései, tehát a tervezéshez használta fel. Ezeken kívül - akárcsak Erkel esetében - a látogatók megtekinthették Munkácsy több személyes használati tárgyát is, valamint másolatban egy ezüstkoszorút, melyet a híres festő szülővárosától, Munkácstól kapott.

Érdeklődők a kiállításban

A Művészetek Palotájában tartott rendezvény jó alkalom volt arra, hogy felhívjuk a figyelmet szülőföldünk értékeire. Többek között arra, hogy Erkeltől a gyulai Erkel Ferenc Múzeum számos ereklyét őriz, a Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeum pedig a legnagyobb Munkácsy-relikvia gyűjteménnyel rendelkezik. Végül, de nem utolsó sorban arra, hogy tudatosítsuk a fővárosiakban is: Erkel Ferenc Gyulán született, Munkácsy pedig Békéscsabán töltötte gyermekkora egy részét, s innen indult a világhírnév felé.