Lassan kibontakozik a szemünk előtt Békéscsaba jelenkori történetének egyik legimpozánsabb középülete, amit jelenleg, illeszkedve a pályázati projekt címéhez, Agórának nevezünk, de az új intézménynek egy új, lehetőleg mindenki által elfogadott nevet kell kapnia.

Javában épül az új multifunkciós központ. Nevezzük el együtt!

Mi csabaiak tudjuk: az ifiház egyszeri volt és megismételhetetlen. Generációk nőttek fel benne, jártak az ifiházas szakkörökre, programokra, koncertekre. Nemsokára egy impozánsabb, jelentőségteljesebb épületbe, gazdagabb tevékenységi kínálatból választva járhatnak művelődni, szórakozni a békéscsabai polgárok; gyerekek, fiatalok, idősek.
A megváltozott körülményekhez a kulturális központ nevének is illeszkednie kell, ezért szeretnénk bevonni Békéscsaba lakosságát a névadásba: névszavazást kezdeményezünk a város honlapján, illetve a Csabai Mérleg hasábjain.
A www.bekescsaba.hu honlapon 7 névjavaslat közül lehet választani az oldalra látogatóknak. Természetesen aki a majdani elnevezési javaslatokon kívül újabb ötlettel kíván majd előállni, az is megteheti: nem kell mást tennie, mint elküldeni javaslatát a nevszavazas@bekescsaba.hu email címre. Amennyiben olyan név érkezik a postafiókba, amely illik az új épülethez, úgy további egyeztetésekre kerül sor.
A szavazatokat 2012. május 31-ig lehet leadni.

Nem is olyan sokára nagyjából ilyen kép tárulhat elénk

A javaslatok a következők (ABC- sorrendben):

Békéscsabai Kulturális Központ
Az intézmény jelenlegi neve. Magában foglalja a központi épületen kívül a Békési Úti Közösségi Házak, Lencsési Közösségi Ház, mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház, Munkácsy Emlékház és a Tourinform Iroda intézményegységeket.

Csabagyöngye Kulturális Központ
A csabagyöngye vagy csaba gyöngye a világ egyik legismertebb hibrid szőlőfajtája, halványsárga bogyóit a világ szinte minden szőlőtermelő országában termesztik. Ez a szőlőfajta Békéscsabáról, Stark Adolf kereskedő, szőlész-borász Széchenyi utcai kertéjből, a jelenlegi kulturális központ épületének területéről indult világkörüli útjára, ezzel nagy szolgálatot tett a magyar szőlőnemesítés és szőlészet hírnevének.

Munkácsy Mihály Kulturális Központ
1844. február 20-án született Munkácson. A világhírű festő 8 éves korában, teljesen árván került Békéscsabára Miskolcról. Anyai nagybátyja, Reök István lett a gyámja, hozzá járt haza Békésbe, bármerre is vitte később az élet. Gizella húga is a városban lakott Steinerné Reök Saroltánál, a Gyulai úton. 1861-ben ismerte fel tehetségét Szamossy Elek festő, aki vállalta tanítását is. Ezután ösztöndíjjal a bécsi és müncheni festészeti akadémián tanult. Első sikerét a düsseldorfi tanulmányai idején festett "Ásító inas" című képével aratta 1869-ben. 1872-ben végleg párizsba költözött, s három évtizedig élt a francia fővárosban. Békéscsabával azonban sosem szűnt meg a kapcsolata. „A város látképe csodálatba ejtett: hosszú-hosszú utca, egész alacsony, széles házak, mind rendjében, sorjában, akárcsak a Rue Rivolin Párizsban. A középen, ahol az utcák metszik egymást, farkasszemet néz a két templom. Köröskörül csend. Harang zúg mélabúsan…” - így emlékezett vissza később, sikerei csúcsán, a Párizsban élő Munkácsy Mihály Békéscsabára.

Pátkai Ervin Kulturális Központ
Pátkai Ervin (Békéscsaba, 1937. április 11. - Franciaország., 1985. június 18.): szobrász. A budapesti Iparművészeti Főiskolában Borsos Miklós, a párizsi École Normale Supérieur des Beaux-Arts-on H. Georges Adam növendéke volt. 1956 óta élt külföldön. A párizsi Magyar Műhely alapító tagja. Alkotói területe volt a szobrászaton, monumentális szobrászaton kívül a rajz, az urbanisztika is. Rendkívüli alkotó tehetségének, a XXI. századba előretekintő városképterveinek, valamint megnyerő egyéniségének és kapcsolatépítő tevékenységének köszönhetően művészcsoportok elfogadott vezetőjévé vált, szakmai zsűrik szívesen látott munkatársa lett.

Rábai Miklós Kulturális Központ
Rábai Miklós (Békéscsaba, 1921. április 18. – Budapest, 1974. augusztus 18.): táncművész, néptánc-koreográfus, folklorista; Kossuth-díjas (1952), érdemes művész (1967). Eredetileg vegytan–természetrajz szakos középiskolai tanár volt, aki e minőségében a békéscsabai Rudolf Reálgimnázium Batsányi Együttesének volt 1946–48-ban a vezetője. Csoportja az 1948-as kultúrversenyen, Gyulán első helyezést ért el a szabadságharc centenáriumára rendezett országos táncversenyen. 1949-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc tanszakán, és az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) táncegyüttest vezette. Ekkor már készített koreográfiákat. Az 1951-ben megalakult Állami Népi Együttes koreográfusa és a tánckar művészeti vezetője, 1965-től haláláig a teljes társadalmi művészeti vezetője volt. Az Állami Népi Együttes igazgatója lett 1971-ben. Működése alatt az együttes hét koncertprogramot mutatott be, amelyek többségét ő maga koreografálta. Együttese öt világrész több mint 30 országában lépett fel. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült, a magyar Televízió portréfilmet készített Egy óra Rábai Miklósnál címmel. Még ebben az évben javaslatára indult meg a Balettintézetben a hivatásos néptáncos képzés.

Schéner Mihály Kulturális Központ
Schéner Mihály (Medgyesegyháza, 1923. január 9. – Budapest, 2009. május 11. Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas, Békéscsaba díszpolgára) magyar festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábtervező. A képző- és iparművészet több ágában is kipróbálta tehetségét, több műfajban is, a művész és a művészet szabadságát vallotta, akárcsak XX. századi nagy elődje, Kassák Lajos. Neoavantgárd expresszív jellegű szürreális alkotásai a XX–XXI. század egyik jeles művészegyéniségévé avatták. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat 1942-1947-ig, mesterei Rudnay Gyula, az alföldi iskola festője és Elekffy Jenő voltak. 1956-ig rajzot tanított a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Jeles alkotótelepeken fordult meg. 1982-ben a Nagyatádi Faszobrász Alkotótelepen, 1985-ben a Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelepen, Dunaújvárosban működött. Huzamos ideig munkatársa volt az Új Auróra című művészeti folyóiratnak, melybe gyakran írt XX. századi jeles magyar művészekről. 1988-ban Békéscsabán két parasztbarokk műemléképületben létrehozta a Meseház elnevezésű játékmúzeumot, majd ismerőseivel alapítványt is létrehozott a gyermekkultúra segítésére.

Sík Ferenc Kulturális Központ
Sík Ferenc (Békéscsaba, 1931. március 25. – Budapest, 1995. január 16.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező. Magyar-történelem-francia szakos tanárként végzett 1957-ben, a Magyar Állami Népi Együttes szólótáncosa volt, s vezette a tánckart. 1963-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. 1963 és 1965 között az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezett. 1965-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek rendezője, 1975-től főrendezője lett. 1973-ban közreműködésével jött létre a Gyulai Várszínház, amelynek 1994-ig művészeti vezetője volt. 1982 és 1995 között a Nemzeti Színház rendezője, 1991-től főrendezője volt. Mint vendég rendezett a szolnoki Szigligeti Színházban, a Békés Megyei Jókai Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a veszprémi Petőfi Színházban, a Játékszínben, a Mikroszkóp Színpadon, a Thália Színházban, a Magyar Állami Operaházban, a Vígszínházban és a Rockszínházban. Rendezett külföldön is: Helsinkiben, Aachenben, Temesváron és Szabadkán.

Este kürölbelül így néz majd ki a központ