Fekete Zoltán: Okány adottságai leginkább a mezőgazdaságnak kedveznek. A községben nagy hagyománya van a sertés- és szarvasmarhatartásnak. Minden háznál még ma is megvan a sertésól, igaz már üresen. Nem is oly régen még biztos kiegészítő forrást jelentett a családok számára a sertéshízlalás, várjuk, hogy újra beinduljon a hazai élelmiszerpiac. A falu határában 7000 hektárt tesz ki a szántóterület, az átlagban 20-22 aranykoronás földeken elsősorban búzát, kukoricát és napraforgót termesztenek. A földtulajdonosok jellemzően családi vállalkozásoknak és gazdasági társaságoknak adják bérbe a földet. Mintegy húsz mezőgazdasági vállalkozás alkalmazottat is foglalkoztat. A kertészetnek nincs hagyománya nálunk. Korábban az önkormányzat próbálkozott gyógynövény és paradicsom termesztésével, de az kevés sikert hozott.

Milyen ipari üzemek működnek a faluban?

F.Z.: Az ipart két üzem képviseli, a sütőüzem megközelítően tíz dolgozónak ad munkát, az Okányi Áfész nyílászárókat gyártó faüzeme pedig négynek. A faüzemben a hetvenes években hatvanan is dolgoztak. A Mezőberényi Bútoripari Szövetkezet helyi telephelye harminc-negyven embernek adott megélhetést, a telephelyet végül az új tulajdonos, a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet három éve zárta be.

A turisztika mennyire jelentős?

F.Z.: Meghatározónak nem mondható, de jelen van településünkön. Egy helyi vállalkozó háromhektáros halastavat üzemeltet vendégházzal együtt, tavasztól őszig fogadja a horgászokat. A helyi vadásztársasághoz a vadászati szezonnak megfelelően jönnek a bérvadászok. A település legnagyobb rendezvénye a három napos Okány kupa, azt idén augusztus 5. és 7. között tartjuk meg. A serdülők labdarúgókupája kiegészül birkapörköltfőző-versennyel és kulturális programokkal. Erre az ország különböző részéről és a határon túlról is jönnek. A másik hagyományos rendezvényünk a szüreti felvonulás és bál. Viszonylag új kezdeményezés az okányi nótafesztivál, idén áprilisban második alkalommal rendeztük meg 37 versenyzővel, az ország keleti részéből és a Partiumból is érkeztek rá fellépők. Okány jó hírét a színtársulat viszi messze, a megye és az ország több településén, illetve Partiumban és Erdélyben is bemutatkoztak. A művészeti iskola néptánccsoportja, egyéb fellépések mellett, rendszeresen eljár minősítő versenyekre is.

"Várjuk, hogy újra beinduljon a hazai élelmiszerpiac"

Hol tartanak a község infrastruktúrájának kiépítésével?

F.Z.: E területen a szilárd útburkolat alacsony aránya és a szennyvízhálózat hiánya okoz gondot. Az utak fele kapott eddig szilárd burkolatot, további utak megépítésére a terveink készek, csak jelenleg éppen pályázati támogatás nincs rájuk. Hogy az utcák járhatók legyenek, az útalapot mindenhol elkészítettük. A csatornázás megépítése érdekében a víziközmű-társulat a közeljövőben megalakul, a lakosság kétharmada elkezdte az önerőre az előtakarékosságot. Az önkormányzat a beruházás előkészítésére a pályázatot benyújtotta, szerencsés esetben már jövő tavasszal elkezdhetjük az 1 milliárd 200 milliós beruházást.

Hányan élnek a településen?

F.Z.: Okány lélekszáma 2800 fő, más településekhez hasonlóan a fiatalok nagy része nálunk sem talál munkát, ezért elmennek. Az 1200 családi házból mintegy 300 üres, ezért az ingatlanok olcsók. Ebből adódóan több olyan család vásárol házat Okányban, akik korábbi lakhelyükön is nehezen éltek meg. Településünkön az aktív korú lakosok ötödének nincs munkája. A szociális helyzetet jól jellemzi, hogy a 70 óvodásunk közül 60 után rossz anyagi helyzete miatt a család nem fizet térítést, megközelítően hasonló az arány az iskolában is.

Hogy látja a település jövőjét?

F.Z.: Az önkormányzat önmagában nem képes munkahelyeket teremteni, abban csak közreműködhet. Vannak üres ingatlanjaink, egy befektetőnek térítésmentesen felajánlanánk, de hol van az a befektető? Kiesünk az ország gazdasági vérkeringéséből, mert a 47-es és 44-es főutakról az ide vezető utak szinte életveszélyesek. Az infrastruktúra fejlesztése érdekében szennyvízhálózatot tervezünk, a megépített útalap révén valamennyi utcánk járható. Részt veszünk 16 település összefogásával a belvízelvezető rendszer rekonstrukciójában, ez Kondoros gesztorságával valósul meg. Sorra újítjuk fel az intézményeket, tavaly a könyvtárra és a gondozási központra került sor, idén pedig az új orvosi rendelőt adtuk át. Az iskola 2006-ban kapott új sportcsarnokot. A község központjába új buszmegállókat tervezünk.

Tavaly a könyvtárt és a gondozási központot újították fel,idén pedig az új orvosi rendelőt adták át

Ez évre milyen terveket fogalmazott meg a testület?

F.Z.: Idei 480 milliós főösszegű költségvetésünket 55 millió forintos működési hiánnyal fogadtuk el. Bízunk benne, hogy önhikis (önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási kerete) pályázatunk eredményes lesz, és arra kapunk 34 millió támogatást, és akkor a fennmaradó 21 milliós hiányt az intézmények átszervezésével kezelni tudjuk. Művelődési házunk, benne az alapfokú művészeti iskolával és a könyvtárral, eddig önállóan működött. Július 31-én lejár az igazgató kinevezése, és ezt követően a művelődési ház szakfeladatként a polgármesteri hivatalhoz kerül, a könyvtár kistérségi feladatellátásban működik, a művészeti iskola pedig egy másik minősített iskola kihelyezett tagozataként tevékenykedik tovább. Az óvodában négy csoport helyett csak hármat működtetünk, így két óvónő és egy dajka állását megszüntetjük, a könyvtárban két könyvtáros helyett csak egy marad, a polgármesteri hivatalban pedig a megüresedő álláshelyeket már évek óta nem töltjük be.

Miből adódik a hiány?

F.Z.: A legnagyobb gondot az okozza, hogy az állam csak részben finanszírozza az oktatás költségeit. Az iskolát és az óvodát Sarkadkeresztúrral társulásban működtetjük, hogy megkapjuk rá a kistérségi kiemelt normatívát, de ezzel együtt is az állami támogatás a kiadásoknak csak 55 százalékát fedezi. A kiegészítő normatíva gyerekenként 36 ezer 300 forint, ennek ellenére az iskola és az óvoda együttes hiánya 70 millió forint. A művelődési házra, a könyvtárra és az alapfokú művészeti iskolára 3,5 millió állami normatívát kaptunk, és 17 millió forintot fordítottunk rá. A Dégáz-részvényeinket 2003-ban 103 millió forintért eladtuk. Ezt az összeget szigorúan elkülönítve kezeljük, és fejlesztési célokra, pályázati önerőként használjuk fel. Ebből még megvan közel 35 millió. Tavaly 24 millió forintos működési hányunk volt, és az önhikis pályázatunkat, egyebek között, azért utasították el, mert volt ez a megtakarított pénzünk. Gyakorlatilag az okos gazdálkodásunkért büntettek ezzel. Reméljük, az idén az új kormány más szempontokat vesz figyelembe.

Négyről háromra csökkent az okányi óvodai csoportok száma

A megyével milyen a kapcsolatuk?

F.Z.: A korábbi megyei vezetéssel is nagyon jó volt a kapcsolatunk, a mostanival pedig különösen jó, hiszen a megyei közgyűlés elnöke, Farkas Zoltánegyben az egyéni országgyűlési képviselőnk is. Részt veszünk a megye által kezdeményezett programokban, így például a közös gázbeszerzésben vagy a megyejárás rendezvényében. Remélem, hogy a megye a régiótól visszakapja a területfejlesztési források kezelését, ugyanis számunkra nem előnyös, ha fejlesztéseinkről távol, Szegeden döntenek. A településen egy megyei fenntartású intézmény is működik, a békési székhelyű Nefelejcs szociális otthon, ez 70 okányi számára nyújt megélhetést.

M.L.

Feltöltötte: G.E.

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet