A beruházás egy már korábban ismertté vált régészeti lelőhely területét is érinti, ezért a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok értelmében, a kivitelezési munkák megkezdése előtt régészeti feltárást kell végezni. A megnyitott kutatószelvényekben az egykori településnek a földbe mélyített hulladékgödrei, vízelvezető árkai kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy a település hosszú ideig lakott volt. A feltárt jelenségek elsősorban a szarmata kori falu külső részén helyezkedetek el, a lakóházaktól távolabb. Egy gödörben egy korabeli külső kemence omladéka került elő, a paticsdarabok között sok kiváló minőségű, korongolt, tűzálló edény töredéke is napvilágot látott. Ez utóbbi, jellegzetes főzőedények keltezése alapján a település használata a 4-5. századra tehető, elképzelhető, hogy a régi falu lakói megélték a hunkor hajnalát is.

A Békéscsaba-Gyula közöttirepülőtér mellett üresen álló területen
már javábanfolynak a megelőző régészeti kutatások

Forrás:Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Liska András régész
Feltöltő:Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagy Éva közművelődési munkatárs

Békés Megyei Önkormányzat – MCOnet