A levéltárunkba látogatók legnagyobb számban családtörténeti kutatásokat végeztek. Voltak, akik csak egy-egy adatra voltak kíváncsiak, s akadtak olyan elszánt feltárók is, akik már több éve kutatják őseiket. Számos érdeklődés volt a megyei üzemek története iránt: a Sarkadi Cukorgyár, a gyulai Tejporgyár, valamint különböző könnyűipari KTSZ-ek felkutatása volt a „legkelendőbb". Az oktatási és művelődési intézmények múltjának megismerése szintén sok embert vonzott a levéltárba.

A levéltári kutatóteremben diákok tanulmányozzák az eredeti forrásokat

A megyei általános- és középiskolák történetét sokan eredeti források alapján tárták fel, többen keresték a régi oskolák anyakönyvi, előmeneteli naplóit. Ezek tanulmányozásából nem egy esetben tudományos munkák is születtek. Békés megye lakossága igen aktív és érdeklődő saját településének története iránt. Számos kutató településtörténeti kutatásokba kezdett, illetve folytatta már korábban végzett vizsgálódásait. A legtöbben a megyeszékhely, Békéscsaba, illetve Gyula, Szarvas, Mezőberény, Orosháza történetére, vagy egy-egy fontos korszakára voltak kíváncsiak. Jelentős kutatási esetben Tótkomlós, Csabacsüd, Biharugra, Köröstarcsa, Körösladány, Körösnagyharsány múltja iránt érdeklődtek.

A Békés Megyei Levéltárban számos alkalommal érkeztek látogató csoportok is, egy-egy téma, vagy település történetét kutatták előzetes bejelentkezés alapján.

A külföldi állampolgárok száma is növekedett a 2010-es évben: Svájcból, Franciaországból, Svédországból, s természetesen a szomszédos országokból érkeztek megkeresések és kutatók egyaránt.

Forrás: Balogh Dorottya (Békés Megyei Levéltár)

A Békés Megyei Levéltár épülete