Magyar árvák asztalára kerülnek a finomságok. Fotó: Gyulai Hírlap Online

Rendhagyó, de annál praktikusabb ajándékkal érkeztek gyulai és Gyula környéki civilek a Holtmarosi Tulipán Gyermekotthonba, hol 12 magyar árva gyermeket nevelnek Bartha József református lelkész irányításával. Rendhagyó, hiszen az adománycsomagok általában ruhát, szárazélelmiszert, könyveket, édességet, esetleg készpénzt tartalmaznak, de most, a felsorolt adományok átadása mellett karácsonyi ajándék gyanánt avatott kezek két, helyben vásárolt disznót vágtak le és dolgoztak fel az árvaháznak.

Egy böllérnek, három szakácsnak és megannyi dolgos kéznek köszönhetően sonka, szalonna, vékony kolbász került a füstre, óriási kondér zsír a spájzba, és a holtmarosi árvák olyan sült hurkás, sült kolbászos, töltött káposztás, orjaleveses, fánkos disznótort ülhettek, amit talán még ma is emlegetnek.

Kora reggel gyülekezett a lelkes csapat a paplak udvarán, hogy egy kis „buzdító” legurítása után elkezdődhessen a késő estig tartó kemény munka. Miután a böllér pillanatok alatt a túlvilágra segítette a jószágokat, már kezdte is a perzselést, közben óriási üstben rotyogott a disznótorok elmaradhatatlan reggelije, a hagymás vér. Fogyasztása előtt és után további „buzdító” után jöhetett a vágott sertések darabolása, szortírozása, sózása, az avatatlan érzékszerveknek megdöbbentően erős ingerként a bélhúrolás, majd a kolbásztöltés és a többi is szépen sorjában. Kellett is a három szakács, a sok férfisegítő és konyhalány, mert míg a két jószágból az ínycsiklandó ételek és a füstre valók elkészültek, szép, sötét éjszaka borult a Maros menti tájra. A nagy munka, az azt követő vacsora, az adomázgatás és persze az elmaradhatatlan koccintások után senkit sem kellett altatni, hamarosan zengő, bongó, üvöltő és szelídebb tónusú horkolás töltötte be az árvaház vendégeknek fenntartott harmadik szintjét, bár többek szerint azt még Szászrégenben is hallották.

Másnap, a vasárnapi istentiszteletet és egy keresztelőt követően fájó szívvel búcsúztak a tavaszi viszontlátásig régi és új ismerősök a gyerekektől, a tiszteletestől és családjától, egymástól, Holtmarostól és az erdélyi tájtól.
A Holtmarosi Tulipán Gyermekotthont a Gróf Czegei Wass Albert Alapítvány működteti. Otthonról kitaszított vagy szülők nélküli gyermekeket nevelnek, kik sorsuk jobbra fordulását kizárólag az alapítványnak köszönhetik. Egy most tíz- éves, félholtra fagyott kislányt például a már nem élő testvére mellől emelték ki, egy másikat apja dobta ki, mivel nem tudta megbocsátani neki, hogy saját születését túlélte, nem úgy, mint ikertestvére és édesanyja. A segítők a holtmarosi gyerekek életéről Bartha József református lelkésztől értesültek, mikor egy Gyulán megtartott Wass Albert-estjén az árvaház működéséről is mesélt.

Tokárné Cserháti Mónika, az adományozó utak egyik főszervezője tájékoztatásul elmondta, most 650 ezer forint értékű adományt gyűjtöttek össze, melynek a fele készpénzből állt. Abból sikerült megvásárolni a sertéseket, megoldani a szállítást és a mázsálást. A megmaradt 94 ezer forintot a gyermekotthon fenntartójának adták. Sokan adtak kisebb-nagyobb összegeket, egy személy 100 ezer forint értékű szárazélelmiszert és édességet ajándékozott, valaki ruhát és készpénzt, a kolbászkészítéshez szükséges 15 ezer forint értékű belet és a 8 kiló paprikát is ajándékba kapták. Egy gyulai tűzoltó például a tavaszi árvízi védekezésben nyújtott segítségéért kapott összeget ajánlotta fel. A legközelebbi, tavaszi gyűjtés során Erdélyben megvásárolt és leszabott fából, saját készítésű bútorok legyártását tervezik a szervezők.

Fotó: Gyulai Hírlap Online

H. É.